Erotika, elszakadás, spanyolnátha

Pálffy Lajos - 2018. február 6. 11:30

Az 1918-as év sötét fellegekkel jelent meg Bécs egén is, és mindjárt az elején, éppen száz esztendeje elvitte az 56 éves Gustav Klimtet, aki már vagy két évtizede meghatározó alakja volt a császárváros képzőművészetének. Aztán októberben, amikor recsegve-ropogva dőlt össze a Monarchia, elment Egon Schiele is, ugyanaz a spanyolnátha vitte el.

Klimt egy hét gyermekes aranyműves családjában született, volt tehát honnan örökölnie a rajz iránti érzéket. 1876 és 1883 között a bécsi iparművészeti iskola tanulója, majd az itt tanultakat kamatoztatva öccsével, Ernsttel és Franz Matsch nevű barátjukkal jól prosperáló társaságot alkotnak belsőépítészeti és dekorációs munkákra. És dolgoznak szerte a Monarchiában, a karsbadi fürdőkben, a fiumei színházban, de Bukarestben is. És hát ott van Ferenc József trónra lépésének 30 éves évfordulója is, és Bécs ünnepel, a kulisszákat pedig Klimték is biztosítják hozzá. 1892-ben azonban megtörik a lendület, apjával együtt elveszti az öccsét is, magába fordul, szakít Matsch-csal, és aztán valami egészen különleges dolgot kezd el 1900-ban festeni a bécsi egyetem díszterme számára. Valami olyat, amitől elhatárolódnak a professzorok, ami miatt vissza kell adnia a felvett előleget. Csak egy kép, az Orvostudomány maradt meg a sorozatból, a többit elvitte a háború, de ennek az egynek csodájára járnak ma is.

Mint ahogyan a Jozef Maria Oblic által megálmodott Szecesszió Házában kiállított 35 méteres Beethoven-frízének is, amivel 1902-ben készül el. Ekkor már öt éve működik az akadémikus művészettől elszakadó Secession, amelynek tagadhatatlanul ő a vezéralakja. Hogy aztán ebből is kivonuljon, és egy 1903-as itáliai út után előjöjjön az a Klimt, amit mindenki ismer. A ravennai San Vitale bizánci mozaikjai megjelennek a háttér aranyában, a textileken, háttereken látható ornamentika pedig ott van a menő ruhatervező és szerető, Emilie Flöge kreációin is. Flöge az, aki különleges „karingbe” öltözteti Klimtet, végül a festő vagyonának felét is megörökli. De azt is tudjuk, hogy Klimtnek 14 gyermeke született különböző kapcsolataiból. Közülük csak hármat ismer el, de szerelmi ügyeitől, az elcsábított modellekről, megrendelőkről (általában gazdag polgárasszonyok) sokat beszél a város. És Klimt sem fukarkodik ekkor már vásznain az erotikával, a hipokrita Bécs pedig csak lopva pislog az izgalmas művek felé. Talán ezért sem kapja meg a tanári címet, és az akadémiai tagsága is csak tiszteletbeli lesz. Pedig a szeretőkön és az erotikán túl olyan vásznak is születnek, mint 1905-ben a Három életkor, vagy 1911-ben az Élet és halál. De Klimt akkor is, és most is inkább az 1907 és 1908 között festett Csók alkotója, vagy az ugyanekkor vászonra vitt, az aranyesővel szeretkező Danae-é , amin megint csak egy szerető, Marie Zimmermann vörös fürtjei jelennek meg.

Kilmt 1918 elején agyvérzést kapott, aztán jött a spanyolnátha, ami majd októberben elviszi Schielét is. 250 festmény, köztük sok szigorúan négyzet alakú titokzatos és dekoratív kerteket ábrázoló mű. És vagy 3000 grafika. Ennyi marad utána, és persze Adele Bloch-Bauer 1907-ben megfestett portréja, amiért 135 millió dollárt adtak 2006-ban.

Borító: Gustav Klimt (Wikipédia)