Érsekújvár tényleg új vár volt

Pálffy Lajos - 2018. május 29. 10:59

Érsekújvár pedig tényleg új vár, hiszen 1545-ig a Nyitra nádasai voltak csak erre és néhány falucska. Akkor aztán a török előrenyomulása miatt Várdai Pál esztergomi érsek várat rakatott ide, hogy az védje az érsekség erre elterülő, bőven termő birtokait.

A lehetőségekhez mérten egy négy olaszbástyás földvár készült el egy év alatt, de hát a facölöpök közé döngölt föld falak nem nyugtatták meg az érsekeket, így már a jeles humanista, Oláh Miklós is erősíttetett a váron, amit Újvár helyett eztán Oláhújvárnak is hívtak. Utána jött az Adria partján született Verancsics Antal a sorban, jeles költő, aki Padovában végzett és előbb Szapolyait, majd 1549-től Ferdinándot szolgálta (1553-tól 1557-ig követ volt Szulejmán udvarában).

Vele együtt 1571-ben a bécsi Haditanács arra a megállapításra jutott, hogy teljesen új épületet emelnek a Nyitra jobb partjára a korhadó cölöpös falak helyett. Így két év múlva hozzá is láttak a hét esztendeig tartó munkának. A szabályos hatszög alakú, a reneszánsz várépítés elveinek mindenben megfelelő várat a Tokajban, Egerben és Kisvárdán is dolgozó Baldigara fivérek, Ottavio és Giulio tervezték. A közepére, a szabályos négyzethálót alkotó utcarendszer szívébe egy téglalap alakú főtér került. Itt volt a várkapitány palotája, és állnak ma is a város templomai, szállodái.

Az égetett téglából való építkezést Zserotin Frigyes vezénylete le, ezért is hívták az egyik újolasz bástyát a hatból Zserotin bástyának, a másikat pedig Frigyes bástyának. Mivel a cseh rendek is hozzájárultak a költségekhez, lett egy Cseh bástya is, aztán elneveztek egyet a vár kapitányáról, Forgách Simonról is, aki a Dunáninneni főkapitányi tisztet is betöltötte. Végül a Császár bástya Miksáról kapta a nevét, az Ernő bástyát pedig a császár testvéréről és magyarországi helytartójáról nevezték el.

1606-ban már Bocskai hajdúi tanyáznak benne, királyi akaratra voltak itt, a török ellenében „vigyáznak” Érsekújvárra. Amit aztán 1621-ben Bethlen Gábornak már fegyverrel kell elfoglalnia, de a nikolsburgi békében visszakerül az uralkodóhoz. Hogy aztán 1663-ban csellel a török vegye meg. Az történt, hogy Forgách Ádám kapitányt egy álhírrel kicsalták a várból, és 1663. augusztus 6-án Köbölkútnál tönkreverték kicsiny csapatát. Aztán hozzá is láttak az ostromhoz, végül az erősítésekkel már százezre sereg táborozott Érsekújvár alatt. A tüzérség a gyengébb Zseratin, Frigyes és Cseh bástyákat lőtte, majd a Frigyes bástya pusztulása után nem sokkal a védők meg is adták magukat.

Jött a húsz éves török uralom két pasával, aztán pedig a Szent Liga, és Esztergom visszavétele után, 1685 júliusában Heister és Caprara tábornokok ostromolni kezdték a várat. Lotaringiai Károly közben Tátnál szétugrasztotta a vár irányába tartó felmentő sereget, a végső roham során pedig ötezer védőt hánytak kardélre. Aztán I. Lipót csekély 10 ezer aranyért visszaadta a várat Széchenyi György érseknek. A kurucok előtt 1704 novemberében nyitotta meg kapuit, Bottyán János lett a kapitány. 1708-ban a helyismerettel már rendelkező Heister lövette, ami után nem sokkal jött Ocskay László dalba foglalt árulása. És a híres kivégzés a főtéren 1710. január 3-án. Érsekújvár ez év szeptember 23-ig maradt kuruc kézen, 1724 és 1725 között pedig császári parancsra falait, bástyáit lebontották.

Borító: Itt állhattak a falak (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)