És a rohamra induló sereg előtt elvonult a szalmával kitömött szultán

Pálffy Lajos - 2020. július 29. 11:53

Időközben a báni címről lemondó Zrínyi Miklós birtokszerzéseivel és lányainak (nyolc volt belőlük, a négy fiú mellett mind az első, Frangepán Katalinnal kötött házasságából született) szerencsés férjhez adásával a magyar arisztokrácia legmagasabb köreibe emelkedett.

Második felesége pedig cseh arisztokrata családból származott, így ott is volt némi befolyása, és ekkoriban már Bécsben fényes háza, de a várat 1556-ban sikeresen megvédő kapitány, Horváth Márk halála után 1561-ben mégis kéri I. Ferdinándtól a szigeti kapitányságot. Már csak vitézsége miatt és birtokainak védelmében is. Igaz, ez utóbbi okból mások is folyamodhattak volna a tisztségért, de valahogy nem tették. És Zrínyi nem csak beül Szigetvárba, hanem folyamatosan csipkedi a törököt. Emberei még a Dunán Buda felé szállított utánpótlást is támadják. Épp ezért is lesz az agg Szulejmán következő célpontja a vár, mert a nagy hódító utolsónak szánt bécsi hadjáratánál gondot okozhatott volna a dunai szállítás elvágása. Bécs bevételével pedig a Málta elfoglalására tett kísérlet kudarcát is feledtette volna Sztambul. (A sokszoros túlerővel 1565 májusa és szeptembere között támadott johannita sziget eleste Róma elfoglalását, a keresztény világ végét is jelentette volna, tudta ezt mindenki akkoriban.)

S ahogyan az lenni szokott, 1566 áprilisában meg is indultak a török hadak Magyarország felé. A százezres létszám a segédcsapatokkal, az akindzsik rablóbandáival, a kísérő cigánykovácsokkal, kereskedőkkel együtt volt érthető, de az elit egységek így is 50 ezer feletti létszámúak lehettek. Velük szemben Zrínyi 2500 katonát és 1800 várban rekedt civilt, köztük asszonyokat tudott kiállítani. És 54 ágyút a három részre osztott vízivár falainak a védelmére. Az augusztus 5-én Eszék, a híd felől megérkező Szulejmán a turbéki szőlőhegyről irányította Szokollu Mehmed nagyvezírrel az ostromot. Amely az első sikertelen rohamok után 12-étől folyamatos ágyúzásával és a várat körülvevő tó lecsapolásával, a falakhoz vezető töltések építésével folytatódott. Ezek a tevékenységek a nagy szárazság miatt eredményre is vezettek, mert az utóbbit megakadályozni igyekvő sikertelen kirohanás után, augusztus 21-én elesett az Óváros. Zrínyi 1000 emberével a maradék két várba húzódott, további rohamokat visszaverve (csak augusztus 29-én 4000 törököt öltek meg). De aztán a török aknászok megfúrták a külső vár egyik bástyáját, és szeptember 5-én Zrínyinek 200 katonájával és 400 civillel csak az Óvár maradt. A Győrnél gyülekező, az új király, Miksa által vezetett felmentő sereg stratégiai okok miatt a helyén maradt, így várták a hősök a végső rohamot.

Aztán szeptember 7-én reggelre halott volt II. Szulejmán is, állítólag az ostrom elhúzódása miatt érzett dühe vitte a sírba. Amibe itt csak belső szervei kerültek, a testet szalmával tömték ki, és még egyszer, lovára kötve elvezették a rohamra indulók előtt. Akiket Zrínyi a kirohanásával megelőzött. Szinte minden védő meghalt, legelőbb a golyó találta kapitány, akinek a fejét a nagyvezír azért elküldte Győrbe az ifjú királynak. Viszont ahogy a török benyomult a várba, felrobbant a maradék lőpor is, további ezreket veszejtve el. Így a szultán halála és az időveszteség miatt a török sem indult tovább Bécs felé, Baranya viszont a birodalom része lett, ezt az 1568-as drinápolyi békében is lefektették. 120 évet kellett várni a felszabadulására.

Borító: Sziget rézmetszeten (Csorba Győző Könyvtár PDM)