És aztán elindult az ellenállók felé Szamuely páncélvonata

Pálffy Lajos - 2019. március 21. 12:12

Ameddig áll a világ, valószínűleg addig fognak vitatkozni a magyarok, szakmabeliek és „laikusok” a Trianonhoz vezető úton, a döntés „eleve elrendeltségén”, a proletárdiktatúra értékelésén, vagy éppen az országcsonkításban játszott szerepén. Még akkor is, ha ez utóbbiban konszenzusra lehetne jutni.

Már csak azért is, mert nem tárgyalhattak Kun Bélával, mert a győzteseknek egyáltalán nem állt érdekében az Oroszországból útnak indított világforradalom. Amely simán maga alá gyűrte a háborúban meggyöngült Magyarországot. Bécsben és Ausztriában, ha nem is diktatúra, de erősen baloldali kormány volt, és hát még ha csak pár napig is, de létezett a bajor tanácsköztársaság. És azt is tudjuk, ha az ex-őrmester Bugyonnij 1. lovashadseregét a magyar lőszerrel nem állítják meg Varsó alatt, akkor vérbe és vörösbe borult volna Berlin, és talán még Párizs is. De az a pár vagon puska- és géppuskalőszer mégis csak megérkezett, és Piłsudski egy orosz hadvezetési hibát kihasználva győzni tudott. A forradalom exportja tehát 1920 nyarán itt megtorpant, de Magyarország határain egy évvel korábban nem sikerült megállítani ezt az expanziót.

Mert a nagy fölfordulásban senki sem figyelt arra, hogy a magyar bolsevikok 1918 őszén pénzzel teli bőröndökkel megérkeztek Moszkvából Budapestre, és november 24-én úgy negyvenen (nagy részük később vezető pozíciókat töltött be a 133 nap alatt) a Városmajor utca 42. földszintjén, Kelen József mérnök tágas lakásában megalakították a Magyarországi Kommunisták Pártját. A pártalapítás idején máshol tartózkodó Kelen (Klein) Józsefről aztán a „hálás utókor” még egy általános iskolát is elnevezett. Kelen mérnök úr öccse Korvin Ottó néven viszont komoly karriert futott be az éppen ma 100 esztendeje kezdődött diktatúra alatt. Pedig valamikor költőnek készült, aztán jött a Galilei kör és Marx, s mint ahogyan társai többsége, ő is messzire eltávolodott a szülők értékvilágától. A banktisztviselőből a diktatúra alatt a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályának a vezetője lett, akit halálra szánt, azt ki is végezték. (Aztán a bukás után a Naphegyen rejtőzött el, de már az első héten elkapták, tárgyaláson halálra ítélték és december 29-én ki is végezték.)

Korvin Ottó pályafutásán keresztül sok mindent megérthetünk a magyarországi proletárdiktatúrából. Amihez azért Leninék pénzén túl, kellett a hosszúra nyúló és rendkívül véres első világháború is. És nálunk kellett Károlyi Mihály, és az ő politikai ambíciói, és politikusi tehetségtelensége. De kellett az egész magyar politikai garnitúra, az országot vezető erők, a politikai befolyással rendelkezők tehetségtelensége is. Akik nem vették észre, vagy nem hitték el, hogy lejárt a „gentleman agreement” politika ideje és ember embernek a farkasa. Így aztán úgy alakultak a dolgok, hogy hadsereg nélkül érte az országot a csehek és a románok benyomulása. Ne felejtsük el, a csehek a közös seregben (K.u.K.) harcoltak, az 1917 nyarán az Erdélyre törő románokat pedig Mackensen hadseregével együtt harcolva a magyarok Bukarest elfoglalása után 1918-ra a Prut mögé szorították vissza. 1920 augusztusában pedig már itt voltak Budapesten, miután a hadseregével rendezetten visszavonuló Mackensent és törzskarát Károlyi Mihály lefogatta.

Mindezek után az, hogy Kun Béláék választójogot adtak és a Balatonon proletárgyerekeket nyaraltattak, csak szépségflastrom lehet a diktatúra arcán. Mely akkor mutatta ki a foga fehérjét, mikor Korvin Ottó munkába lépett, vagy elindult az ellenálló parasztok felé Szamuely Tibor páncélvonata.

Borító:  Lenin-fiúk vezérei: 1. Cserny József parancsnok, 2. Papp Sándor, 3. Radányi Kornél, 4. Nével József, 5. Natusek Szaniszló (Wikipédia)