És elvesztette fele országát

Pálffy Lajos - 2018. március 21. 11:18

Ferdinánd tehát a pozsonyi szerződés értelmében és az Udvari Párt jóvoltából a Szent Koronával megkoronáztatott és Magyarország királya lett. Testvére révén az egész akkori ismert világot mozgósítani tudta volna a török ellen, de mégis uralkodása alatt szilárdul meg az oszmán hatalom az ország közepébe ékelődve.

1521-ben, mint tudjuk, fényes esküvőt rendeztek Innsbruckban, ahol Ferdinánd nőül vette II. Lajos testvérét, Máriát. Aki majd aztán három fiút és 12 lányt szül neki, köztük az örökösét, Miksát is. A fehérvári koronázások után pedig megkezdődik a harc a két király között az országért. Mindjárt Mohács évében a szerb parasztvezér, a Ferdinánd szövetségében garázdálkodó Cserni Jován okoz problémát délen, amikor Szabadka központtal saját hatalma alá vonja a térséget. Cárnak nevezi magát, de inkább csak rablóvezér őkelme, és az ilyen rablókkal még akkoriban elbírt a széthullóban lévő magyar közigazgatás. Perényi Péter erdélyi vajdát ugyan megveri, de aztán Szegeden ágyékon lövik, végül Török Bálint úr veszi a fejét és viszi Budára. Aztán Ferdinánd német zsoldosai János királyt szorítják ki Lengyelországba, aki aztán az 1529-ben már Bécs ellen induló Szulejmánnal köt szövetséget, és kezet csókol neki a mohácsi síkon. Bécs alól viszont véres fejjel jön vissza a török, és Ferdinánd zsoldosai Roggendorf vezetésével egy év múlva már a János király emberei által tartott Budát ostromolják. Sikertelenül persze, de ez az év meghozza Ferdinánd számára a római királyi címet, ez ugródeszka a német-római császársághoz. Amit igazából 1556-ban szerez csak meg nagyhatalmú bátyja, Károly lemondása és visszavonulása után.

1532-ben ismét jön Szulejmán, de megkésik, és a kőszegi vár útját állja a második bécsi hadjáratnak. Közben úgy néz ki, hogy a két részre szakadt országban megszilárdulnak a frontvonalak. Értelemszerűen a Dunántúl, a Felvidék és a Délvidék nyugati része Ferdinándé lesz, a többit pedig János király bírja (róla, uralkodásáról a következő cikkben olvashatnak néhány részletet). A kialakult status quo-t rögzítik 1538. február 24-én a váradi békében, ahol János kötelezi magát arra, hogy halála után Ferdinánd alatt egyesülhet az ország. Ferdinánd viszont türelmetlen, nem akar éveket várni, ezért elárulja a megegyezést Szulejmánnak, abban bízva, hogy az megvonja Jánostól a támogatását. De aztán János sem hagyja annyiban, feleségül veszi Jagelló Izabellát (1519 – 1559), a lengyel királylányt, aki ráadásul még fiút is szül neki 1540-ben. Így aztán Ferdinánd kétszeresen is hoppon marad, nincs más választása, mint a Fuggerek finanszírozta háborút vívni megint a magyar trónért.

János király váratlan halála után viszont a töröknek is lépnie kell, így Szulejmán is megjelenik a Roggendorf által ismét sikertelenül ostromlott Buda alatt. És a történet folytatása az Egri csillagokból is ismerős már mindenkinek, Buda a töröké lesz, majd Szulejmán további hadjáratokban sorra veszi be a fontos magyarországi várakat, egészen Szigetvárig jutva. Közben Ferdinánd a védekezésre fordított energiák mellett azon mesterkedik, hogy kipöckölje János király fiát, János Zsigmondot és anyját a hatalomból. Ezt szolgálnák a gyalui és nyírbátori egyezmények is, de megint csak rosszul végződik a történet, 1556-ban Erdélyt is teljesen elveszti. Közben kénytelen a szultánnal is békét kötni megalázó feltételekkel, évi 30 000 aranyat kell küldenie ezért Isztambulba. Aztán meg kell birkóznia az egyre terjedő protestantizmussal is, 1546-ban kitör a schmalkaldeninek nevezett bel- avagy vallásháború, amely megint csak egy meghátrálással, az augsburgi vallásbékével ér véget. Nem is csoda hát, hogy a mindenbe belefáradt uralkodó 1564 júliusában lehunyta végleg a szemét, nagy bajokat hagyva utódjára, Miksára.

Borító: Wikipédia