És jött a Tátra-osztály!

Pálffy Lajos - 2020. szeptember 28. 10:39

És akkor a kínai kormánynak épített, de végül is a „nyakunkon maradt” Warasdinerrel be is fejeztük a Huszár-osztály rombolóinak felsorolását. Most akkor következzék a Tátra-osztály, amely paramétereiben már jóval közelebb állt az antant hasonló hadihajóihoz.

Mint a sorozat rombolóinkat bemutató cikkeiből is láthattuk, a Huszár-osztály számarányában is meghatározó volt a Monarchia hadiflottájában. Viszont arról is volt szó, hogy az Adrián az antantnak jóval nagyobb méretű és tűzerejű rombolói jelentek meg, és csoportosultak többek között az otrantói hajózár védelmére. Ezek az egységek már jóval a Nagy Háború előtt megépültek, így hát a Monarchia is értesülhetett arról, milyen paraméterekkel rendelkeznek. (Hírszerzés tekintetében sem kullogtunk az utolsók között a kor Európájában.) Így aztán Bécsben döntés született arról is, hogy hadrendbe kell állítani egy, a Huszár-osztálynál erősebb, gyorsabb és jobban felfegyverzett rombolót is. Ennek az osztálynak a nevét is szokás szerint az első elkészült darabja adta, jelesül a Tátra romboló, amelynek megépítésére a két trieszti hajógyár és egy német cég (Vulcan A.G., Stettin) a Danubius is felkérést kapott, és végül a magyar vállalat Porto Rében felépült hajógyárában, a mai Kraljevicában kezdődött meg a hat hajó, a Tátra, a Balaton, a Csepel, a Léka, a Triglav és az Orjen építése.

A gyár gyors munkát végzett, hiszen az 1911 őszi első gerincfektetések után két esztendővel már a vízen volt a hat, jellegzetesen magasított orrfedélzettel épített hajó. És teljesült a megrendelők óhaja is, az új hajtóműveknek köszönhetően ezek a 28 helyett már 32,5 tengeri mérföldet tudtak megtenni óránként, annak ellenére, hogy a Huszár-osztály 400 tonnája helyett már 1050 tonnát nyomtak teljes fegyverzetben természetesen. S ha már fegyverzet, hát a Tátrára és osztályának többi hajójára már a hat 7 centiméteres gyorstüzelő (ebből kettő már kezdettől a légvédelemre szolgált) mellett a fedélzetre került két 10 centiméteres Skoda löveg, és a két iker torpedócső mellé még nyolc géppuska is. ( A Huszár-osztály csak hat 7 centiméteres löveggel, két torpedóvető csővel és egy géppuskával rendelkezett.) Jellemző az is, hogy ezekre a hajókra már az építésnél rádiókat telepítettek, míg a Huszár-osztálynál erre csak később került sor.

Aztán a méretnek megfelelően a legénység létszáma is megnőtt. Míg a Huszár-osztály hajóin általában négy tiszt és hatvanegynéhány matróz szolgált, itt már öt tisztre és 100 matrózra volt szükség. A többlet leginkább a fegyverek kezeléséhez és a kazánok üzemeltetéséhez kellett, hiszen a Tátra-osztály hajóin a két 2,5 méter átmérőjű hajócsavart már a négy helyett hat kazán és két turbina forgatta. S annak ellenére, hogy vagy 600 tonnával nehezebb volt mint kisebb társai, az 500 helyett már 530 tengeri mérföldet tudott megtenni teljes sebességgel, azaz 32,5 tengeri mérföldet (kb. 981 kilométert) „száguldott” be óránként.

Borító: A Tátra-osztály makettje (Wikipédia)