Esterházy László, Vezekény hőse

Pálffy Lajos - 2021. január 12. 7:57

S ha már előkerültek vitéz arisztokratáink, hát hogyan is felejtkezhetnénk meg az Esterházyakról, akik nem csak a pompát kedvelték, hanem bizony a kardot is serényen forgatták. A vezekényi véres ütközetben például négyen is elestek a családból. Köztük volt Esterházy László is.

Aki akkoriban Sopron vármegye főispánja volt, no és Pápa várának kapitánya. A Nyitra vármegyében fosztogató Musztafa bég seregére estek rá a magyarok, és 1652. augusztus 25-én tönkre is verték azt. De nagy árat fizetett az Esterházy család ezért a győzelemért, hiszen László mellett ott veszett a mostanság is bronz oroszlánnal jelzett csatatéren a család cseszneki ágból származó Esterházy Tamás lévai kapitány, akit 26 évesen egy golyó sebzett halálra. Itt halt hősi halált Gáspár, akivel 24 évesen lándzsa végzett, és a zólyomi ágból a csatába érkező Ferenc, Balassagyarmat kapitánya, akit valósággal lefejeztek az összecsapásban. No de nézzük csak most László grófot, aki 26 évesen adta életét a hazájáért. László grófot, kinek atyja Esterházy Miklós nádor volt, aki minden tekintetben kiemelkedő személyisége volt korának. Miklós pályafutása protestáns családban, de jezsuita iskolákkal indult, s 1601-ben, Bécsben ennek eredményeképp katolizált is, amiért pozsonyi alispán atyja ki is tagadta. Így hát jórészt a kardjával próbálta építeni a jövőjét, de azért elcsábította felettesének Mágóchy Ferenc kassai főkapitánynak a feleségét, Dersffy Orsolyát, vagy Ursulát is. Majd pedig a főkapitány halála után feleségül is vette, így mindjárt tehetős emberré is lett.

A vagyona és tekintélye pedig tovább növekedett egy újabb özvegy érkezésével, Orsolya halála után ugyanis a néhai Thurzó Imre gróf feleségét, Nyáry Krisztinát vette nőül, aki kilenc gyermeket szült neki, köztük a vezekényi csata hősét, Lászlót is. De még maradjunk egy pillanatra Esterházy Miklós felemelkedésénél, aki 1616-ban bárói címet kapott Bécstől, és a regéci várat ráadásnak. A Habsburgokat diplomáciai küldetésekkel is szolgálta, érdemeiért a beregi és a zólyomi főispáni cím lett a jutalom. Ott munkálkodott az 1622-es nikolsburgi béke tető alá hozatalánál is, s ez nagy változásokat hozott a család életében. Történt ugyanis, hogy a békeokmány szerint az addig a beregi főispán által bírt Munkács várát Bethlen Gábor kapta meg, II. Ferdinánd pedig Fraknó és Kismarton zálogával kárpótolta hű emberét, Miklós bárót. Az ország nyugati, biztonságot adó részébe költözött hát a család, 1625-től pedig az ország nádorává is választották a katolikus főurat. Aki egy év múlva Fraknóval a grófi címet is megszerezte, és a család fraknói ágának megalapítója lett. Tőle vette át a stafétabotot 1645-ben legidősebb fiúként László, aki két év múlva Kismartont is megkapta örökbirtokul, majd öt év után elesett a vezekényi csatában.

A család élén a 17 éves Pál gróf (1635 – 1713) követte, aki aztán a hercegi címet is elnyerte, életével a sorozat következő cikkében foglalkozunk.

Borító: Az ifjú hős (Wikipédia)