Euripidész 2500

Pálffy Lajos - 2020. szeptember 23. 8:03

Azt pedig, hogy éppen 2500 esztendeje, szeptember 23-án megszületett a híres drámaíró, onnan tudjuk, hogy ezen a napon egy másik, a görögség szempontjából sorsdöntő esemény is történt: a szalamiszi tengeri ütközet.

Krisztus előtt 480-ban, Athén elfoglalása után, az elbizakodott Xerxész a szűk szalamiszi szorosba küldi roppant hajóhadát, hogy semmisítse meg az utolsó ellenállást jelentő kis görög flottát. Themisztoklész, a görögök vezére jól számított, a nagyobb méretű perzsa hajók összetorlódtak, mozgásképtelenné váltak, így a görögök fényes győzelmet arathattak a tengerpart szikláin trónoló perzsa nagykirály szeme láttára. Nos, ezen a nagy napon éppen Szalamisz szigetén egy szatócs apától és egy gyümölcsös kofa anyától megszületett a görög drámairodalom triászának tagja, Euripidész. Akinek a szülei jó neveltetést biztosítottak, az írás és olvasás mellett atlétikát és festészetet is tanulhatott. Aztán huszonévesen a nagy hagyományokkal rendelkező drámaírás mellett döntött, Krisztus előtt 455-ben a drámaversenyen mindjárt a harmadik helyezést érte el első írásával. De ez nem maradt fenn, első ismert műve 438-ból való, Alkésztiszről szól, aki életét is feláldozná szerelméért, de az istenek, jelesül Héraklész közbelép, így szerelme és maga a hölgy is megmenekül.

Igen, a hivatalt sosem vállaló, vidéki magányában írogató és olvasgató Euripidésznél is csak az van, mint kollégáinál: tragikus hősei náluknál jóval hatalmasabb isteni, vagy éppen emberi erők ellen küzdenek egyedül. És haladnak a bukás felé, de aztán valamelyik isten megkönyörül rajtuk (általában). Euripidésznek vagy húsz művéről tudunk, s bár a kortárs komédiás, Arisztophanész nem volt jó véleménnyel munkásságáról, csak az irigység beszélt belőle. Mert vitán felül áll, hogy a Trójai nők, vagy Élektrája, vagy még inkább a Médeia megrázó művek. Utóbbi főhőse egy kis-ázsiai királylány, aki férjének hűtlensége miatt úgy nekikeseredik, hogy megöli annak királylány jövendőbelijét, az apósjelöltet, de még két szép saját gyermekét is. Az istenek és az emberek játszmáit taglaló másik, Goethe szerint amúgy a legjobban sikerült műve, a Bacchánsnők, amelyben Dionüszosz áll rettenetes bosszút az őt megtagadó thébai királyon, akinek az anyját is felhasználja a rémtetthez.

És akármilyen hihetetlen, de véres halála volt e művek szerzőjének is. Az öt drámaversenyt is megnyerő, immár 74 éves Euripidész háza előtt vadásztársaság gyülekezett. Mikor a nagy zajra kinézett, két kutya ugrott neki, és döntötte hanyatt az agg embert, akinek betört a koponyája. Utolsó művét, a Bacchánsnőket már fia nevezte be a drámaversenyre. Első díjas lett.

Borító: Korabeli szobra, római másolat görög eredetiről (Wikipédia)