Fából faragták az első írógépet

Pálffy Lajos - 2022. szeptember 20. 9:47

Éppen 200 esztendeje, ezen a napon született Peter Mitterhofer, az asztalosmester, aki mindenféle találmányok mellett összerakta az első írógépet is. S bár Ferenc József összesen 350 arannyal ismerte el igyekezetét, találmánya a saját padlásán végezte, az írógépet pedig egy amerikai szabadalmaztatta.

Igen, volt egy olyan időszaka a technikatörténetnek, amikor úgy alakultak a dolgok, hogy az európai találmányok valahogy elhagyták az öreg kontinenst, és Amerikában, a szabadalmaztatás után futottak be páratlan karriert. Hogy ebben mennyi szerepe volt a véletlennek, azt nem lehet tudni, de például 1896 márciusában egy Alekszandr Popov nevű orosz fizikus Szentpéterváron már rádiójeleket adott és vett. Ugyanezen évben állítólag Nicola Tesla is hasonló eredményre jutott Amerikában, de a rádiót végül Tesla famulusa, Gugliermo Marconi jegyeztette be. Így volt ez az írógéppel is, hiszen Peter Mitterhofer 1866-ban már Ferenc Józsefnek mutatta be sikerrel a továbbfejlesztett változatot, míg a szabadalmat C. L. Sholes jegyeztette be két évvel később, természetesen Amerikában.

Mitterhofer Dél-Tirolban, az Adige-völgyi Partschins falucskában látta meg a napvilágot nyolc testvérével együtt, egy asztalos gyermekeként. Az apja keze alatt töltötte az inaséveket is, majd 1849-ben meglepően hosszú vándorútra indult. Megjárta Svájcot, Németországot és Franciaországot is Ausztria mellett, aztán 11 év múlva hazatért, megnősült és átvette a családi vállalkozást. (A ház a műhellyel most műemlék, látogatható, mint ahogyan a már Olaszországhoz tartozó faluban emelt írógépmúzeum is a maga 2000 kiállított masinájával.) Aztán Mitterhofer nem volt egy hétköznapi asztalos, állandóan ügyeskedett, fúrt, faragott, kísérletezett. Hangszereket fabrikált, hátizsákká alakítható talicskát (ami jól jött a hegyekben), majd beteg feleségének mosógépet is szerkesztett.

Az írógépen 1864-ben kezdet el dolgozni, az első működőképes, fából készült darabon tűhegyből rakta ki a betűket, amik alulról lyukasztották ki a papírt. Két év múlva aztán már Ferenc Józsefnek mutatta be a találmányát. Ami mellett érvként azt hozta fel, hogy sötétben is lehet használni, mindig olvasható írást produkál, papírt lehet vele megtakarítani és vakok is írhatnak vele. Az uralkodó, akit vélhetően jobban érdekelt a kiegyezés éppen zajló előkészítése, 200 aranyat adott a további fejlesztésekre. A következő változaton váltó is volt, amivel nagybetűket és számokat is lehetett írni, az 1869-es, ötödik modellen pedig már 82 billentyű volt, köztük speciális karaktereket írók is. Ezt már csak 150 arannyal jutalmazta a korán kopaszodó császár és király, majd a szerkezetet a bécsi politechnikai intézetbe küldte megőrzésre.

Mitterhofer pedig ezután felvitte szépen a padlásra a legutolsó fejlesztését, s szomorúan halt meg 1893 augusztusában, miután megtudta, hogy Amerikában mekkora karriert futott be élete találmánya.

Borító: Az első konstrukció (olvasoterem.com)