Fedák Sári, akit nem zavart a férje szeretője

Kecskés Nikoletta - 2023. május 22. 11:15

Fedák Sári nemcsak színésznőként ragyogott, de a világot jelentő deszkákon túl, magánemberként is lenyűgözött mindenkit. Szinte lubickolt a figyelemben, a rajongásban – fáradhatatlan bájjal bűvölte el környezetét, s élvezte, hogy bárhol jelenik meg, a társaság középpontjaként tündököl.

A színikritikusoknak is kedvence volt – márpedig az 1879. október 26-án született lánynak nem akármilyen kritikusai adattak! Ady Endre például többször is szenvedélyes elismeréssel illette karakterét és játékát: „A Bereg megyei bakfis egyszerre csak fölszaladt a színpadra. Mint a gyötrelmes, erős, szűz vihar, végigsöpört ott mindent. Trójaikról lerángatott autokrata színpadi királynőket, félelmetes bálványokat, szent és sérthetetlen formákat, tradíciókat és konvenciókat. A kis bálványdöntő úgy tett a züllött budapesti színházi világgal, mint Napóleon az egyesült seregekkel. Fedák Sári is fölforgatta s megcsúfolta a színpadi hadakozásnak minden becses, régi elvét. Nem volt újságíró dandárja, nem volt haditerve, ignorálta a kulissza küzdelmeit. Nekivágott a csatatérnek, a színpadnak, s megnyert minden csatát.”

A Rákosi Szidi színiiskolájából érkező színésznő ráadásul kevésbé jelentékeny énekhangjával együtt érdemelte ki a hasonló hangvételű véleményeket. Sikersorozatát Berlinben, Londonban, Párizsban és Bécsben is képes volt megőrizni, amikor terveit keresztülhúzta a politika. Mivel 1919-ben a tanácsköztársaság lelkes hívének mutatkozott, a rendszer bukása után Bécsbe menekült, ám ott elfogták és letartóztatták. Szabadulása után egy ideig tiltottnak bizonyultak számára a magyar főváros színházai, külföldön azonban továbbra is népszerű dívaként játszott.

Miközben minduntalan az erős, talpraesett nő karakterét osztották rá a rendezők, magánéletében sokáig még egy nála is dominánsabb férfi játszotta a főszerepet. Molnár Ferenc iránti szerelme még 1911-ben kezdődött, s szeretői kapcsolatuk számtalan izgalmas pletykát szolgáltatott a korabeli sajtó képviselőinek számára. Szélsőséges temperamentumukból adódóan a pár kapcsolata gyakran fordult szinte élet-halál harcba, amelytől a verbális bántalmazás mellett a tettlegesség sem állt távol. Mindebből végül megszületett a magyar művészvilág legkülönösebb házassága: amikor ugyanis az író beleszeretett a nála 24 évvel fiatalabb Darvay Lilibe, s bejelentette szakítási szándékát, Fedák Sári arra kérte, „búcsúzóul” vegye őt feleségül. Így történt, hogy 1922-ben ugyan oltár elé álltak, ám az ifjú férj az esküvőről nem Fedák otthonába, hanem szeretőjéhez, Lilihez sietett. Házasságuk 1925-ig tartott, de csak papíron. Molnár Ferenc később Üvegcipő című darabjában meg is írta e rendkívüli szerelmi háromszög történetét.

A rövid frigy ellenére Fedák nem vesztette el életigenlését, s sikersorozata a színpadon is továbbfolytatódott. A negyvenes években már az Új Magyar Színház vezető színészeként ünnepelte a közönség, s talán élete végig le sem lép a világot jelentő deszkákról, ha politikai állásfoglalása nem teszi tönkre karrierjét. 1944-ben egy nácikat képviselő rádió műsorában a háború folytatása mellett érvelt, így a világháborút követően bűnösnek találták népellenes bűntett elkövetésében. Nem tudni, az ítélet melyik részét viselte nehezebben: a több hónapos börtönt, a vagyonelkobzást, vagy azt, hogy három évre eltiltották a színpadtól.

Fedák ezután soha többé nem remekelt színházi előadásokon. Bár élete utolsó időszakában megkísérelte az újrakezdést, tervének megvalósítására már nem maradt ideje. Hiába vállalta el Csiky Gergely Nagymama című darabjában a főszerepet, a próbák kezdetét nem érte meg: 1955. május 5-én örökre elbúcsúzott a földi világtól.

Borítókép: Fedák Sári: a primadonna Pestszentlőrincen című kiállítás meghívója (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet CC BY-NC-ND)