Fejszámolással induló páratlan karrier

Pálffy Lajos - 2020. január 15. 1:45

Mivel hogy Filippo di Stephano Scolari néven született 1369-ben, Firenzében, Ozorai Pipót nem is szokták a magyar hősök közé sorolni. Az alábbiak alapján most mindenki eldöntheti, hogy mi legyen ezzel a jeles férfiúval. Aki azon kevesek közül való, akiről hiteles, egész alakos ábrázolás is fennmaradt. Egy sikertörténet következik, két részben.

Filippo di Stephano Scolari egy elszegényedett nemesi famíliában született, apja azért is szánta kereskedőnek, és egy neves firenzei „messer”, Luca Pecchia segédjeként került 1382-ben Budára. A fényűzési cikkeket forgalmazó Pecchia-boltba aztán betért Kanizsai Miklós kincstartó is, aki felfigyelt az ifjú fejszámolási készségére, fürge elméjére. És magához vette, majd nemsokára várnagyként, a frissen megszerzett simontornyai birtokának igazgatójává is megtette. A következő nagy előrelépést 1399 nyarán a Zsigmond királlyal való találkozása hozta meg Pipónak. Amikor megint csak megvillanthatta fejszámolói tudományát. A kincstartóval érkező ifjúnak egy a török ellen küldendő tízezres sereg kiállítási költségét kellett egy tanácskozáson prezentálnia, és természetesen nem vallott kudarcot.

Ahogy nem vallott kudarcot a szerelemben sem, hiszen a nyalka várnagyba bizony beleszeretett a szomszédos nagybirtok egyedüli örököse, Ozorai Borbála. Akit aztán a Pipót magához kötni akaró Zsigmond fiúsított is arra az esetre, ha az ifjú talján felesége lenne. Tehát itt szerencsésen találkozott az érzelem és az értelem, az 1398-as esküvő után egy esztendővel Ozora vásártartási kiváltságot kapott, Pipót pedig pallosjoggal is felruházta az új szövetségeseket kereső uralkodó. Aki 1399-ben a pénzverésért felelős körmöci kamaraispánná teszi a mindvégig majd mellette álló Pipót, akit 1403-tól haláláig, tehát még 26 esztendőre a királyi sókamarák vezetésével, ispánságával is megbízza az uralkodó. Ha már pénzügyek, akkor természetesen a kincstartói poszt sem maradhatott el, de Pipó nem csak a pénz veréséhez és számolásához értett, hanem a politikához, a hadvezetéshez, sőt, még a diplomáciához is.

De ezekről majd a cikk második részében olvashatnak, most az Ozorán végzett munkájáról kell még szólni. Mert páratlan karrierjének alapja, kiindulási pontja mindig is kedves volt Pipó szívének. Ezért is vásárolta meg a rokonságtól az azok kezében maradt birtokrészeket. Ezért is épített ide itáliai módiban egy 35 x 35 méteres, eredetileg négy körbástyás várkastélyt. És mellé szép nagy templomot az Úristen és a maga dicsőségére. Kolostort alapított a mezővárossá tett Ozorán az obszerváns ferenceseknek, és még arról is rendelkezett, hogy megfelelő mészárszék lássa el a város (és a kolostor) hússzükségleteit. S mivel négy gyermeke még az életében meghalt, az ötvenes éveinek elején azt is elérte a királynál, hogy Ozorát, annak minden jövedelmét haláláig megtarthassa özvegye, Borbála.

Borító: Metszet az ozorai várkastélyról (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)