Felakasztatta, majd miniszterelnökké tette

Pálffy Lajos - 2019. május 9. 11:08

Hogy a háborús vereségek mellett a kiegyezésben Ferenc József feleségének is nagy szerepe volt, az egészen biztos. Az 1854-ben megköttetett frigy igazi szerelmi házasság volt, az 1867-es kiegyezés pedig egy politikai alternatíva.

Amit, mint tudjuk, Kossuth Lajos minden erejével igyekezett meggátolni, és hát sajnos meg is valósult a jóslata, mert a Habsburg dinasztia bukása valóban elhozta a történelmi Magyarország végét is. No de ezt csak Kossuth, és barátai sejtették, az ország viszont a koronázás lázában égett 1867 nyarán. Már tavasztól ismét volt törvényes kormánya Magyarországnak, Andrássy Gyula gróf vezetésével. Akinek halálos ítéletét és in effigie felakasztását még 1851-ben hagyta jóvá az uralkodó. Így aztán Andrássy, a „szép akasztott ember” (le beau pendu) kénytelen volt Párizsban mulatozni és hódítani, míg el nem jött az ideje. Így a gróf június 8-án, Simor János hercegprímással közösen, mintegy nádorként tette a Szent Koronát a Mátyás templomban Ferenc József fejére. Miközben szólt Lisztnek az alkalomra írt koronázási miséje, talán megfordult az előbb felvázolt történet is az uralkodó fejében. Aztán észnél voltak a magyar urak is, mert az ünnepség előtt a 37 éves uralkodónak alá kellett írni a koronázási hitlevelet, és esküt kellett tennie a magyar alkotmányra.

A koronázás után pedig Szent István palástjában, lóháton leereszkedett a Várból, majd a belvárosi plébániatemplom előtt felrúgatott a koronázási dombra, és a négy égtáj felé suhintott a koronázási karddal. És nem mellesleg a nemzet koronázási ajándékát, a 100 ezer aranyat a 48-as rokkantak, özvegyek és árvák javára ajánlotta fel. Ami szép gesztus volt részéról, de valószínűleg nem neki jutott az eszébe. Aztán megkezdődtek a boldog békeévek, Andrássyból 1871-ben közös külügyminiszter lett, aki egyenrangú félként képviselte a Monarchiát, és benne hazánkat az 1878-as berlini kongresszuson. Ahol a nagyhatalmak Ausztria-Magyarországnak ítélték Bosznia-Hercegovinát. (De ezzel a területi gyarapodással csak gondok voltak a későbbiekben, aztán pedig jött a végzetes következmény, a szarajevói merénylet.) Itthon pedig Tisza Kálmán kormányzott 1875 és 1890 között, és szépen lassan felzárkóztunk a fejlett Európához. Fiumén keresztül kijutottunk a tengerekre, elnyerték mai képüket városaink, beindult az iparosodás, a vasúthálózat pedig elképesztően nagyot fejlődött ezekben az évtizedekben.

Talán ezért is történhetett meg, hogy az aradi ítéletek jóváhagyója előbb elfogadott, majd szeretett uralkodó, mindenki „Ferencjóskája” lett. De aztán az átok, amit Batthyány Lajos özvegye, Zichy Antónia mondott ki a férjét ártatlanul kivégeztető Ferenc Józsefre, megfoganni látszott. Mert már a koronázás után tíz nappal elkezdődtek azok a családi tragédiák, amik aztán szinte végig beárnyékolták az uralkodó hátralévő éveit. De ezekről majd a sorozat következő részében olvashatnak.

Borító: Koronázási kiadvány részlete 1867-ből (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtár PDM)