Felesége ékszereiből is puskaport vett

Pálffy Lajos - 2020. június 16. 9:54

Ki nem emlékezne Losonci (avagy Losonczy) István uramra, aki Temesvárt védte a szörnyű túlerő ellen. A bécsi király pedig messze volt, lőport is a felesége, Pekry Anna zálogba tett ékszereinek árán tudott csak venni. Jól érezte, hogy több kellene belőle, mert aztán az egy hónapig tartó ostrom végére az el is fogyott.

Losonci uram 1542-ben bukkan fel a históriában, amikor is ott volt Pest megerősített városának ostrománál. Előtte Zápolya pártján állt, de Buda elvesztése után már Ferdinándban látta a jövőt. Ő pedig ezért ki is nevezte Zemplén vármegye főispánjának. Eme tisztségében csatlakozik Giovanni Battista Castaldo, Báthori András és Nádasdy Tamás Erdélyt hódoltató seregéhez. Melyet igazából a Róma 1527-es kifosztásában is részes condottiere, Castaldo vezetett. Ő szervezi meg a merényletet Fráter György ellen is, ami miatt Ferdinándot aztán keményen felelősségre vonja a pápa, a művészetpártoló II. Gyula. No de mi hagyjuk is a jeles itáliai zsoldosvezért, nézzük inkább hősünk, Losonci István sorsának alakulását, akit Ferdinánd egy nagyon veszélyes helyre, Temes vármegyébe küldött még 1551-ben főispánnak, és Temesvár kapitányának.

Losonci uram pedig komolyan vette a feladatot, a képlékeny határok mellett folyamatosan támadta a berendezkedő oszmánokat. Akik már megérkezésének évében Szokolovics Mehmed beglerbég vezetésével sereget küldtek a mocsarak övezte Temesvár ellen. Losonci világgá kergette az ostromlókat, de tudta, a következő sereg ennek megfelelően már nagyobb lesz. Ezért megtette (volna) az előkészületeket, de Bécs messze volt, így került sor a bevezetőben is említett puskapor vásárlásra. Kara Ahmed ötvenezres serege végül 1552 júliusának végén érkezett meg Temesvár alá, ahol a magyarok mellett spanyol és német katonák is várták. Losonci segítséget remélt még az Arad környékén táborozó, Tóth Mihály vezette 1700 hajdútól, melyek közül ötszázan a vezérrel együtt lovon el is indultak az ostromgyűrűt áttörni. De az út célját Tóth uram csak a vár közelében közölte a folyton lázadozó hajdúkkal, akiket végül a rájuk csapó török lovasság hányt kardélre a szentandrási csatában. Száz hajdúfejet aztán Kara Ahmed behajigáltatott a várba, de a védők így is nyolc rohamot álltak ki.

Ezután Tóth Mihály maradék 1200 hajdúja a négy égtájnak szaladt, a spanyolok vitéz kapitányát, Mendozát is levágták, aztán a lőpor és az élelem is elfogyott. Így a zsoldosok megadásra kényszerítették Losoncit. Ahmed pedig szabad elvonulást ígért, de ahogy a leírásokból is tudjuk, a holmijukkal szekereken távozók közül el-elragadtak a janicsárok nőket, gyerekeket. Aztán mikor Losonci Tomory Endre nevű apródját is vitték volna, előkerültek a magyar kardok is. A küzdelem rövid volt, a kapitány súlyosan megsebesült, és Ahmed ott helyben lefejeztette. A fejet pedig elküldte Sztambulba Szulejmánnak. (Tudjuk, az egri fiaskó után még három évig élt a hitszegő török, végül nagyvezírként kapta meg a selyemzsinórt.) Losonci uramnak meg már a halála után született meg szép lánya, Anna, akiért Balassi Bálint oly reménytelenül epekedett, és akinek háromszor is bekötötték a fejét, de a kard- és pennaforgató, örökké szerelmes költő nem volt a férjei között.

Borító: A vár metszeten (montazsmagazin.hu)