Feltámadó Füzér

Pálffy Lajos - 2019. április 26. 11:19

Aztán felső-magyarországi vártúránkból hogyan is hagyhatnánk ki Füzért, ezt a lassan teljesen újjáépülő gyöngyszemet. Ahol a Szent Koronát is rejtegette a tolvaj Perényi koronaőr, és aminek felmérése és helyreállítása már 1910-ben, Wittich Béla erdészeti segédtiszt levele nyomán megindulhatott.

Akkor a Műemlékek Országos Bizottmánya Lux Kálmánt, a neves építészt küldte el, hogy mérje fel a helyzetet. Aztán a visszaépítés már a rendszerváltás után indult, és vagy 25 éven át tartott. Így nem kis mértékben a füzériek akaratából és áldozatos munkájával haló poraiból talpra állt egy szép középkori kővár, alsóvárostul, gótikus kápolnástól, mindenestül. Egy vár, amit egy 1264-es pápai levélben említenek először, mikor is az amúgy is sokat szenvedett IV. Béla ellen fellázadt a tulajdon fia és örököse. Így Istváné lett Füzér is, és IV. Orbán pápa fel is szólította a visszaadására. De István nem hallgatott a pápára sem, így szerető atyja sereget küldött Füzér ellen, amit sikeresen védett meg István várnagya, Endre fia Mátyás. Aki aztán V. István trónra lépése után ezért Demeter fivérével együtt meg is kapja az uralkodótól Füzért.

Ami a kezdetek kezdetén az Aba nemzetség vára volt, és Mátyás és Demeter halálával újra az Abáké, jelesül Amádéé lett 1285-ben. Ő pedig időközben a nádorságot és a megye ispánságát is megszerezte, majd pedig Csák Mátéhoz hasonlóan kiskirálykodni kezdett, míg aztán a „jámbor” kassai polgárok agyon nem csapták. Várai, így Füzér is – jórészt ostrommal – a Nápolyból jött királyé lettek, csak később, a mindig pénzszűkében lévő Zsigmond zálogosította el Füzért egy esztendőre 1387-ben. Hogy aztán visszavegye, és mindjárt jeles hívének, Perényi Péternek, pontosabban két fiának adja. És ezzel megkezdődik Füzéren a Perényiek hat generáción át tartó uralma, amelynek egyik legemlékezetesebb eseményéről már a bevezetőben olvashattak. Történt pedig, hogy Perényi Imre nádor két fia, a koronaőr Péter és Mihály is ott harcolt a mohácsi csatában. Mihály odaveszett, míg Péter János király koronázása után nem Visegrádra, a szokott helyére vitte vissza a Szent Koronát, hanem egyenesen Füzérre lopta. Itt talán a frissen, a falon kívül épült kápolnában volt elrejtve, de ekkor már a főkaput is egy új, olasz rendszerben épült bástya őrizte.

A Perényiek ugyan inkább a lakályosabb Terebesen tartózkodtak, de jó, ha ott volt (börtönnek, raktárnak, végső menedéknek) a 170 méter magas vulkánra épült Füzér is. Aminek ekkor már állt az alsóvára a majorsági épületekkel, és fénykorában 11 falu is tartozott hozzá. Péter úr pedig annak ellenére, hogy az új hit követője lett, a buzgó katolikus Ferdinánd kezére játszotta a Szent Koronát. Fiának, Gábornak pedig nem született fia, így a koronára szállt Füzér is. Amiért az 1590-es években többen is versenyeztek, végül az ecsedi Báthori Miklós országbíró és testvére, György vehette meg 55000 aranyért. De nem örülhettek soká neki, mert fiú örökös híján Füzért és a vagyon egy részét Báthori Erzsébet vitte hozományul a sárvári Nádasdyakhoz, jelesül Ferenchez. A Vas megyei birtokközponttal gazdálkodó Nádasdyakhoz pedig nagyon messze volt Füzér, ezért vélhetően zálogba is adták. Végül aztán 1671-ben Nádasdy Ferenc feje a porba hullott Bécsújhelyen, a jószágvesztés pedig Füzér királyi tulajdonba vételét is eredményezte. A várrobbantó I. Lipótot pedig nem érdekelte különösebben a vár, egy darabig őrséget rakott bele, majd valószínűleg felgyújtatta.

A terület 1686-ban a Károlyi családé lett, de a romokkal Wittich uramig nem nagyon foglalkozott senki. Senki, kivétel a helyiek, akik jól ellátott és ingyenes TÜZÉP telepként hasznosították sokáig. 2016 tavaszára pedig példásan visszaépítettek mindent, igaz, vitákat generálva a romos állapotban való megőrzés híveivel.

Borító: A jelen állapot (Füzér Vára)