Festő a szabadságharc nagy csatáiban

Pálffy Lajos - 2018. június 19. 12:28

190 éve született Than Mór, a festő, akinek a szabadságharc számos csatájának ábrázolását köszönhetjük. Mert vázlatfüzetével ott volt Buda ostromáig Görgei seregében, ott volt a nagy összecsapásoknál, a drámai pillanatokban. Csak hát a kard helyett inkább a ceruzát forgatta.

Az óbecsei, sváb családból induló Than Mór maláriával küszködve, folyamatosan lázban égve teljesítette húsz évesen a haza iránti kötelességét, és első jutalma az lett, hogy betegsége miatt nem sorozták be büntetésül a császári seregbe. Nem kellett felhúznia a fehér kabátot a kalocsai gimnázium után a Pesten filozófiát, jogot, no és Barabás Miklóstól festészetet tanuló ifjúnak. Akinek öccse, Than Károly szintén a honvédsereget erősítette, Bem mellett is tüzérkedett 14 évesen, később pedig a magyar kémiaoktatás megalapozója, egyetemi tanár és az MTA alelnöke lett. Károly tehát a tüzérséget erősítette, Mór pedig miután Kossuth kérésére megtervezte 1848 júliusában az első magyar bélyegeket, megjárta a tavaszi hadjárat nagy ütközeteit, kezdve a tápióbicskei összecsapással (1849. április 4.). Mindig a csata legjellemzőbb pillanatait kapta el, itt éppen azt, ahogy a 3. és a 9. hadosztályok elfoglalják a Tápió folyó hídját. Than Buda ostromáig követi Görgei seregét, talán az itt készült rajzai lettek legnagyobb számban sokszorosítva. Aztán a komáromi várba látogat, majd egészen Világosig követi a visszavonulókat.

A szabadságharc leverése után dönt véglegesen a festői pálya mellett, ezért aztán Bécsbe megy Karl Rahlhoz tanulni. 1855-ben Párizsban találjuk, ahol majd nagyon jól fogadják az 1867-es Szalonon kiállított Fata morgana című festményét. Párizsból Itáliába vezet az útja, majd a hatvanas évek elején haza, hogy berendezze műtermét. Nagy megrendeléseket kap Lotz Károllyal közösen a Vigadóban, a Nemzeti Múzeum lépcsőházában és a Keleti pályaudvaron, de az Operában is. Kifestheti a ferencvárosi templomot is, de nagyon jelentőset alkot történelmi tablóképekben is. Attila lakomájától a Zrínyi kirohanásán át egészen A Pázmány tollba mondja a műveit című munkáig terjed a spektrum, de Liszt Ferenc, Ferenc József és Deák Ferenc is szakít rá időt, hogy modellt üljön neki. Kedveltek voltak az életképei is, de mégis csak ama néhány hónap harctéri szolgálat alatt készült, nyugodtabb pillanatokban kiszínezett, tökéletesített vázlatokról ismerjük őt. És fotók híján a szabadságharc hadvezéreit, egyenruháit és fegyvereit is, amiket Than nagy precizitással, teljesen hitelesen ábrázolt a későbbi kutatások szerint.

1885-től, a nagy megrendelések után még öt évet él Itáliában, északon. Hazatérve hat évre a Nemzeti Múzeum képtárának őrévé nevezik ki, 1899-ben Triesztben éri a halál.

Borító: Huszárroham Tápióbicskénél (dka.oszk.hu)