Folyamőrök védték volna Horthyt

Pálffy Lajos - 2023. február 1. 10:18

A folyamőrség tehát fontos szerepet kapott volna a háborúból való kiugrás levezénylésénél, de mint tudjuk, október 14-én az események másképpen alakultak. Horthy kisebbik, egyetlen fiát elrabolták a németek, később pedig némi ellenállás után a Várat is elfoglalták, a kormányzó fogságba esett.

De mi még ott tartunk, hogy szeptember 27-én megérkeztek a folyamőrséghez is a megbízható tisztek által személyesen kézbesített parancsok. Az 1. folyamzárzászlóaljat Baján, a 2-at Újvidéken, a 3-at pedig Magyarkanizsán érte el Elefánthy László törzskapitány és Arató István kapitány. De hiába volt a szigorú titoktartás, mert a folyamőrség nyilas érzelmű, németbarát tisztjei elárulták a terveket, még Szálasi is leírja ezt a naplójában. A nemzetvezető azt is megjegyzi, hogy az értesüléseket azonnal továbbították a német szövetséges felé. Közben az 1. folyamzárzászlóaljból a keményebb katonákat kiválogatva, összeállítottak egy rohamszázadot, és Óbudára vezényelték azt. Itt pedig kiképezték őket utcai harcokra is, de bevetésükre az ismert okok miatt nem került már sor.

A szeptember 27-én kiadott parancsok három folyamzárzászlóaljat tehát a fővárostól meglehetősen távol, és már jórészt harc közben érték el. Hiszen az átálló románok révén a Vörös Hadseregnek lehetősége nyílt arra is, hogy délről, a Duna vonala mellett nyomuljon előre Magyarország felé. Az Illey Tamás főtörzskapitány által vezetett 3. zászlóalj így október 3-án hajnalra el is hagyta az ellenséggel szemben foglalt állásait, és ezzel megnyitotta a frontot. Amit az oroszok azon nyomban ki is használtak, és átkelve a Tiszán Bácska területére léptek. A 3. folyamőrzászlóaljat végül október 5-én, Dunaföldváron találta meg az új parancs: Kelebián keresztül Szabadka irányába kell vonulniuk, és a németekkel együtt részt venni majd a város visszavételére irányuló ellentámadásban. Illey aztán látva a sikertelenséget, kivonta embereit a harcból és október 14-én Fajsz községnél átkeltek a Duna jobb partjára, tehát a Dunántúlon voltak már.

A 2., Nagy Ernő törzskapitány által vezetett folyamzárzászlóalj a parancs átvétele után nem tudott azonnal a főváros felé indulni. Egyrészt szét voltak szórva Sajkáslak, Dunavárkony és Titel környékén az alegységei, amik közül ráadásul a tábori pótzászlóalj a Béga-csatorna mellett már egy ideje igyekezett megállítani az orosz előrenyomulást. Az első és a második folyamzárzászlóaljnak egyébként a tervek szerint egy közel száz kilométeres frontszakaszt kellett volna tartania a Tisza alsó folyásánál és a Duna mentén. Ami nyilvánvalóan lehetetlen küldetés volt, talán ezért is kezdte meg mindkét zászlóalj a parancs szerinti visszahúzódást.

Amit természetesen a németek nem néztek jó szemmel, de erről majd a sorozat következő, még mindig a Dunán, és a környékén zajló harci eseményekről szóló cikkünkben olvashatnak.

Borító: A Vár német kézen, Horthy lovát elvezetik (millasreggeli.hu)