Géza

Pálffy Lajos - 2019. szeptember 17. 9:34

A magyar uralkodókat bemutató Közkincstár sorozatunkból kimaradt Géza fejedelem is, akinek legalább akkora része volt a középkori magyar állam megalapításában, mint fiának, Istvánnak. A korábbi nagyfejedelmekkel ellentétben Árpád ükunokájának, Gézának tetteiről már jócskán vannak írott források is.

Géza 945-ben születhetett és már apja, Taksony életében készült az uralkodásra. A bihari dukátus ura lett, így az ország déli területein ellenőrizhette a kereskedelmet, és szemmel tarthatta a bizánci birodalmat. Amely sosem tett le magyarországi befolyásának növeléséről. No és Bizánc a kalandozások révén biztos forrást jelentett a magyarok nemesfémkészletének gyarapításához is. Géza 25 éves az arkadiopoliszi csata idején, amikor is a bizánciak pont a nomád harcmodort alkalmazva rommá verik a besenyők, a magyarok, a bolgárok és a kijeviek seregeit. A támadó besenyő lovasság előtt színleg megfutamodnak, majd bekerítik és megsemmisítik a valószínűleg a sereg fő erejét adó besenyőket. A vereség elhozza a független Bulgária végét, még egyházát is a bizáncihoz csatolják. Ugyanakkor a nyugati hódításokat az ekkoriban pozícióba kerülő Civakodó Henrik veszélyezteti, aki őrgrófságokat szervez a magyar területek szomszédságába és a németek szövetséget is kötnek Bizánccal.

Géza tehát elég kényes helyzetben veszi át a stafétabotot apjától 972 elején. Első intézkedéseinek egyike, hogy követséget küld I. Ottó császárhoz bejelentvén, hogy meg kíván keresztelkedni házanépével. Ottó Brúnót, Sankt Gallen bencés szerzetesét küldi térítő püspökként Magyarországra, aki nagy pompával érkezvén, októberben meg is kereszteli Gézát, feleségét, az erdélyi Gyula lányát, Saroltot és Géza öccsét, Mihályt is. És még vagy ötezer magyar előkelőt, köztük a bihari dukátusát megöröklő Koppányt is a történészek szerint. A nagyfejedelem 973 Húsvétján 12 előkelőből álló küldöttséget indít a quedlinburgi birodalmi gyűlésre. Ahol olyan koronás fők teszik tiszteletüket, mint a Kékfogú Harald, I. Mieszkó, vagy II. Boleszláv, de követet küld a bizánci császár és a pápa is. Itt, lemondva a mai Linz és Sankt Pölten környékéről, megszületik a béke, véget érnek a kalandozások és Géza nagy kétélű kardokkal felszerelt sisakos, páncélos német lovagokat (Vecelin, Orci, Hont, Pázmány) kap az ezeket nehezményező magyar nagyurak ellen. Akik végül jól „dolgoznak”, hiszen fiának, Istvánnak már csak a Gyulával, Ajtonnyal és Koppánnyal kell megértetnie, hogy új idők jöttek.

Jól kihasználja aztán az öt lányában rejlő lehetőségeket is, a lengyel király, a bolgár cár, a velencei dózse és a türingiai gróf mellett Aba Sámuel is a veje lesz. A keresztségben István nevet kapó, Szent Gellért által nevelt fiának pedig Civakodó Henrik, a későbbi II. Henrik császár húgát szerzi meg feleségnek. Királyi székhelyet létesít aztán Esztergomban, püspökséget alapít Sarolt városában, Veszprémben, Pannonhalmára pedig bencés szerzeteseket hív (996). Végül felépítteti az ország első, centrális kőtemplomát is Székesfehérváron, ide is temetik el 997-ben, 52 évesen, meglehetősen fiatalon.

Borító: A Képes Krónikában (Wikipédia)