Háború!

Pálffy Lajos - 2022. július 14. 8:39

Aztán elérkezett az az idő, amikor a magyar folyamerőket is harcba kellett vetni. Megkezdődött a németek Jugoszlávia elleni offenzívája, és a széteső országba a magyar 3. hadsereg is benyomult néhány nap múlva. Hogy megvédje a délvidéki magyarságot, és visszacsatoljon a Trianonban elvett magyarok lakta területekből is valamennyit.

A dominókat az angol politika és titkosszolgálat indította el, amikor 1942. március 17-én megpuccsolták a németbarát belgrádi kormányt. Az új kabinet már azt tette, amit akartak, így a németek támadásba is lendültek a felkészületlen, nemzetiségi ellentétektől feszülő ország ellen. Még ezzel az elkergetett, német orientációjú kormánnyal kötött aztán örök barátsági szerződést Magyarország, de az angol diplomácia nem fogadta el Teleki Pál azon érvelését, hogy csapataink egy szétesett, már nem létező országba nyomulnának be. Így a miniszterelnök öngyilkos lett, az angolok pedig április 11-én megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, miközben április 7-én Horvátország már kikiáltotta a függetlenségét, Jugoszlávia szétesett. (Teleki Pálnak pedig nem tartottak fenn egy üres széket a győztesek a háború utáni békekonferencián, ahogy Churchill ekkoriban megígérte.)

A magyar honvédség támadása a határra felsorakoztatott 3. hadsereg jórészt gyalogosan közlekedő alakulataira alapozódott, de persze voltak gépkocsizó, harckocsizó, sőt még ejtőernyős bevetések is. (Utóbbi egy felszállási baleset miatt részben meghiúsult.) A hajdani Dunaflottilla maradék egységei is komoly szerepet kaptak az előrenyomulásban. A hadvezetés öt őrnaszádot (Sopron, Győr, Kecskemét, Debrecen és Tüzér) vezényelt a térségbe. Hozzájuk csatlakoztak még a parancsnoki hajók és a frissen elkészült négy AM, az aknász motorcsónakok is. Ez utóbbiaknak ez volt az első igazi bevetése, még csak a próbajáratokon voltak túl. (A tartalékot a Szeged őrnaszád képezte.) Az aknász motorcsónakok feladata a felderítés, a jugoszláv aknazárak hatástalanítása volt, de még a hadművelet megindulása előtt Dunaszekcsőnél és közvetlenül Szeged alatt, a Tiszán egy-egy aknazárat is létrehoztak a várható támadások miatt.

Amikre valóban volt esély, hiszen az egykori magyar monitorokkal megerősített jugoszláv királyi folyamerők jóval nagyobb potenciállal bírtak, mint mi. De a támadásukra már nem jutott idő, így őrnaszádjaink a háború harmadik napján, 14-én már Újvidéken voltak, három nap múlva pedig a németek által alaposan megbombázott Belgrádig nyomultak előre.

Borító: Őrnaszádjaink menetben, Újvidék előtt (pinterest.com)