Habsburg akinek 14 testvére volt és 15 gyermeke született

Pálffy Lajos - 2018. április 5. 10:11

Azért persze ennél jóval többet el lehet mondani Miksáról, aki Ferdinánd és Jagelló Anna elsőszülött fiaként Bécsben, 1527-ben látta meg a napvilágot. Például azt, hogy nem üldözte tűzzel és vassal a protestánsokat, pedig elvárható lett volna tőle. És azt is, hogy az első unokatestvérét vette feleségül.

De mindez mit sem ártott a Habsburg-háznak, amely még vagy négyszáz esztendeig vezető szerepet visz majd Európában. Az biztos, hogy az életigenlő Miksa szerette V. Károly leányát, Máriát, aki végül is 15 gyermekkel ajándékozta meg az uralkodásba 37 évesen belekezdő férjét. Aki nevelő célzattal évekig élt nagybátyja bigottan vallásos udvarában. (Ne felejtsük el, Károly lemondása után állítólag egy koporsóban töltötte éjszakáit, készülve a halálra.) Végül V. Károly lányával, mint feleségével 1552-ben érkezik meg Bécsbe, és négy év múlva, mikor apja német-római császár lesz, már ő viszi a magyar ügyeket. És roppant megértőnek bizonyul a protestánsok irányába, ezért terjed is róla a pletyka, hogy már maga is kacérkodik az áttéréssel. Ezért is kell 1562-ben megesküdnie, hogy marad katolikus, ami után sorra a fejére teszik a német, a cseh és a magyar királyi koronákat. Ténylegesen uralkodni viszont 1564 nyarától kezd (német-római császárként is), és mindjárt első dolga, hogy Schwendi Lázár vezényletével egy sereget küld Magyarországra, a tiszántúli megyék visszavételére. Ahol már János Zsigmond az úr, de báró Schwendi megveszi Szerencset és Tokajt, meg is alakul a Tiszántúli Főkapitányság, és a katonaság ellátására a Szepesi Kamara.

Így Szapolyai János fiának, az ekkor 25 éves János Zsigmondnak is el kell gondolkodnia a továbbiakon. Öt év múlva meg is születik a speyeri egyezmény, amiben lemond a királyi címről, és mint Miksának alárendelt fejedelem uralkodik Erdélyben és a Partiumban. És ha nem születik fia, akkor területei felett is Bécs rendelkezik majd. Ezután János Zsigmond váratlanul meghal, a töröktől tartó erdélyiek pedig mégis csak fejedelmet választanak Báthory István személyében. Ez a Báthory aztán még egyszer keresztezi Miksa útját, aki anyja révén bejelentkezik a lengyel trónra is. A jó lengyel urak azonban nem kérnek ekkor sem a Habsburgokból, ezért előbb egy Valois herceget, majd utána éppen Báthoryt hívják meg a lengyel királynak. Miksa tiszántúli mozgásai felkeltik viszont Szulejmán figyelmét, aki 1566 tavaszán majd százezer emberrel indul újabb magyarországi hódításra. Schwendi bárónak, a fővezérnek is van vagy 85 ezer katonája, de inkább Győr körül táborozik, talán tudatosan nem segít Szigetváron Zrínyi Miklósnak. Szigetvár megtartására ugyanis kevés a remény, a Bécs felé vezető utat kell inkább jól elállni, meg is erősítik hát Győrt majd rendesen. És szerencséjük is van, mert Sziget alatt ott marad a szultán is, az új uralkodó, II. Szelim pedig hajlik a békére. Amit 1568 elején Drinápolyban meg is kötnek, marad a status quo, és a 30000 arany is, amit Bécs évente küld a Portának.

Aztán itt lejárt Miksa ideje is, aki 49 évesen, a regensburgi birodalmi gyűlésen lett rosszul, és halt is meg gyorsan, rendezett ügyeket hagyva maga után.

Borító: Egyik gyermekükkel (Wikipédia/Kunsthistorisches Museum PDM)