Hadvezér és érsek

Pálffy Lajos - 2020. május 5. 11:23

Tomori Pált pedig inkább főpapként őrizte meg az emlékezet, de inkább katona volt ő, mint Isten jámbor szolgája. Katonaként, tisztviselőként ette meg kenyere javát, csak 45 évesen lett szerzetes, hat év múlva pedig már kalocsai érsekként és fővezérként esik el Mohácsnál.

Akárhogy is nézzük, villámkarrier ez, nincs is rá nagyon magyarázat. Az biztos, hogy abaúji köznemesként a nagyúr, Bornemissza János katonájaként indul, de 1501-ben már sókamarai ispán, 1505 és 1514 között pedig egy jelentős erdélyi várnak, Fogarasnak a kapitánya. Aztán Munkácson tölti be ugyanezt a tisztet, közben egy II.Ulászló indította követségben 1512-ben megjárta Isztambult is. Látott tehát törököt, de látott 1514-ben felkelő parasztsereget is. Hiszen ő volt az, aki Dózsa alvezérének, Lőrinc papnak a hadát Bihar várának ostroma közben tönkreverte. A hentes apától származó, Megyasszón született egykori ceglédi plébánost, Mészáros Lőrincet itt elfogatta, a hadat vezető pap később máglyán végezte. Tomori viszont Munkács után a budai vár kapitánya lett 1519-ben, és nem habozott a nádorválasztó, és hőzöngő, lázadozó köznemesek közé lövettetni e tisztében. De a Fraknói Vilmos által közöltek szerint a magánéletben nem volt ilyen szerencsés, hiszen ebben az esztendőben a második menyasszonya is meghalt.

Ezen csapás után megváltoztatott mindent, s otthagyván a tisztségeket, vagyont, Tomori kapitány úr beállt Szent Ferenc követői közé. Obszerváns ferences barát lett, tehát a rend szigorúbb, „sarutlan” ágához csatlakozott. De nem sokáig szolgálhatta Istent itt, hiszen a déli határokon a török már erősen mozgolódott, 1521-ben pedig az ország kulcsa, Nándorfehérvár is az oszmánoké lett. Ember kellett hát a gátra, és valamiért őt találták meg, 1523. február 4-én VI. Adorján pápa, akinek a ferencesek engedelmességgel tartoztak, kalocsai érsekké nevezte ki, az országgyűlés pedig az „Alföld” kapitányává tette, ami itt az ország déli határvidékét jelentette. Érseki jövedelméből és pápai pénzekből hadat is állított, augusztus 7-én és 8-án tönkre is verte a Rendek várát osromló Ferhád boszniai pasát. Megerősítette a Dráva-menti várakat is, még egy kisebb ellencsapásra is volt ereje, de be kellett látnia, hogy ide több ember és pénz kellene. Ezért 1526 januárjában lemondott, de végül ezt visszavonva, az ifjú király unszolására elfogadta a török ellen készülő hadak fővezérségét.

Egy megelőző csapást és a Dráva vonalán való védekezést szorgalmazta, 6000 katonájával előre is ment volna, de II. Lajos ragaszkodott az együttes fellépéshez. Amelynek Mohács mezején mindketten áldozatai is lettek, s mellettük meghalt a Tomorival egyidős Szalkay László esztergomi érsek, no és öt püspök is, az udvar vezető tisztségviselőiről, és a főnemesség színe-javáról nem is beszélve. Tomori testét aztán ruházata alapján megtalálták, fejét lándzsahegyen hordozták körbe a három napos táborozás idején. Aztán a török sereg megindult Buda felé, melynek egykori kapitánya, mármint kifosztott holtteste társaival együtt csak később került tömegsírba.

Kanizsai Dorottya és 400 jobbágya által, aki nevelt fiát, Perényi Ferenc váradi püspököt kereste itt.

Borító: Szobra Kalocsán (Wikipédia)