Halál majdnem az íróasztalnál

Pálffy Lajos - 2019. május 29. 10:38

Három háborús évet élt élete végén I. Ferenc József, aki talán még el is hitte az általa amúgy nem annyira kedvelt kolléga, II. Vilmos „levélhullásos” ígéretét. De azok a levelek bizony ötször is lehullottak a szomorú békéig, de az utolsó kettőt a magyar király már nem láthatta. Talán jobb is volt neki így.

A háború kitörésekor 83 éves volt már az uralkodó, és ez a 83 éves ember képes volt arra, hogy fokozza napi munkateljesítményét. Nem is volt más választása, hiszen figyelemmel kísérte a hadvezetés tevékenységét, s a katonák mellett a civil hátország, szeretett népei is fokozott törődést igényeltek. Munkával, folyamatos munkával telt ez a két esztendő, amit az elaggott, sokat látott szervezet már nem tudott tolerálni. Így a gondos orvosi felügyelet ellenére november elején az influenza egy hurutos légcsőgyulladással kopogtatott az uralkodónál, de mivel továbbra sem volt hajlandó a napi munkától eltekinteni és pihenni, ez a légcsőgyulladás fokozatosan a tüdőre is átterjedt. November 15-én megjelent a láz is, ami étvágytalansággal járt együtt, tovább gyengítve az ostrom alatt álló szervezetet. És Ferenc József ekkor sem hagyta abba a munkát, november 21-én, halálának napján, kevés alvás után már hajnalban az íróasztalánál ült és ügyiratokat, előterjesztéseket tanulmányozott. De már látszott rajta a bágyadtság, nem is ment a munka, ennek ellenére nem hagyta ott az irodát. A reggeli 38,5 fokos láz délutánra felszökött 40-re, s a végzetesen elgyöngült Ferenc Józsefet, annak erőtlen tiltakozása ellenére este 7-kor ágyba fektették. Az orvosok látták a vég közeledtét, ezért a jelen lévő hozzátartozókat felkérték, búcsúzzanak el az uralkodótól.

Apostoli királyunkat, ahogy akkoriban nevezték, 21:05 perckor, szendergés közben érte a halál. Még kedden éjszaka a jelen lévő méltóságok előtt a kijelölt trónörökös, Károly Burián István közös külügy- és az uralkodóház miniszterének kérdésére ünnepélyesen vállalta az uralkodás terheit. Magyarországra, Budapestre 23 óra előtt néhány perccel futott be a halálhír. És villámgyorsan el is terjedt a városban, a Budapesti Hírlap már éjfél után különszámmal jelentkezett, s mire a rendőrség eljutott az orfeumokba és a zenés szórakozóhelyekre, azok már kiürültek, elhallgatott a muzsika a városban. A másnapi nekrológok versenyét terjedelemben, 17 oldallal a Pesti Hírlap nyerte. A Népszava négyoldalas fogalmazványából viszont hármat törölt a cenzúra, így a címlap is teljesen üres maradt. A tollforgatók az egyre kilátástalanabb háború harmadik évének végén Ferenc József békeszeretetét és rendkívüli munkabírását hangsúlyozták. És azt is, hogy a hadsereg számára az állam és a trón egyensúlyának biztosítéka volt, nem a hódítás eszköze.

Temetése november 30-án volt, amiről a sorozat következő cikkében olvashatnak.

Borító: Fáradtan, öregen (Gróf Esterházy Károly Múzeum CC BY-NC-ND)