Harminc éve nem volt színpadon a darab
Forum Hungaricum - 2018. február 15. 8:16
A Kékszakáll című művet mutatja be a Budapesti Operettszínház; Offenbach egyik legszórakoztatóbb operettje február 23-tól látható a nagyszínpadon.
Mint a színház sajtótájékoztatóján elhangzott, az először 1866-ban bemutatott darab Magyarországon több mint 30 éve nem volt látható, az Operettszínház színpadán pedig még soha nem játszották. Jacques Offenbach az egyik legnépszerűbb francia komponista, színpadi művei az opera vígjátéki vonalát képviselik. Alkotásai ritkán hallhatóak magyar színpadokon. Székely Kriszta, aki tavaly nyáron a Kreatív kapcsolatok című kortárs kamaraoperát állította színpadra, ezúttal nagyszínpadi produkcióval mutatkozik be a Budapesti Operettszínházban: a női szívek kíméletlen hódítójának, a feleségeit sorra fogyasztó Kékszakállnak a történetét ismerheti meg rendezésében a közönség.
A rendező elmondta, hogy mivel prózai színházrendezést tanult, az operett műfaja, azon belül is Offenbach és hatalmas kórusképei újfajta kihívást jelentenek számára. Hozzátette: biztonságos környezetben érzi magát, mert olyan művészekkel dolgozik, akik rengeteget tudnak a műfajról, és nyitottak az elképzeléseire. A Szabó-Székely Ármin, Lőrinczy Attila és Székely Kriszta által átdolgozott darab egy hataloméhes férfi története, aki a feleségeit válogatott módszerekkel teszi el láb alól. Megannyi irodalmi és zenés feldolgozása ismert a történetnek, még rajzfilm is készült belőle, leghíresebb változata Bartók Béla egyfelvonásos operája. Az Operettszínházban az ismert történet vígjátéki verziója látható – áll az előadás ismertetőjében. Mint írják, annak érdekében, hogy a történet közelebb kerülhessen a ma emberéhez, az eredetileg egy királyságban, lovagok és parasztok között játszódó darabot az alkotók az 1950-es évek nagyvállalati miliőjébe ültették át.
Dinyés Dániel zenei vezető elmondta: Offenbach művének bemutatása nagy kihívást jelent Magyarországon. Bár a zeneszerző találta ki az operett elnevezést, és hívta életre a műfajt, mégis túlnőtt rajta a kifejezés, mára inkább Lehár Ferenc és Kálmán Imre műveivel azonosítják. Szerinte Offenbach sokkal gyorsabb náluk, kuplésabb, sanzonosabb. Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem Moderntánc Tanszékének vezetője elmondta: a koncepció elbírja, hogy egy-egy ponton kísérletezzenek. Hozzátette: operettet eddig még nem koreografált, és élmény számára a közös munka a társulattal. Szintén először dolgozik az Operettszínházban Balázs Juli díszlettervező és a dalszövegeket jegyző Máthé Zsolt, az Örkény István Színház művésze. A jelmeztervező Pattantyus Dóra, aki a Kreatív kapcsolatokban is Székely Kriszta munkatársa volt. A világításért Bányai Tamás felel, a karigazgató Szabó Mónika, Dinyés Dániel mellett a másik karmester Silló István. Az előadás alkotói közül számos művész először dolgozik operettben. Köztük van például Csuha Lajos, a társulat tagja, aki Szacsvay Lászlóval, a Katona József Színház művészével váltva alakítja Bobéche szenátor szerepét. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel megvalósuló együttműködés keretében az előadásban a Zeneakadémia jelenlegi hallgatói közül többen is bemutatkoznak. Bojtos Luca Fleurette-ként debütál, váltótársa a társulat fiatal művésze, Kardffy Aisha. Erdős Attila Kékszakáll személyi titkáraként lép színpadra, Peller Károlyt váltva, míg Lusine Sahakyan ölti magára a takarító lány, Boulotte szerepét, amelyet az első szereposztásban Bordás Barbara alakít. A címszerepet Boncsér Gergely és Vadász Zsolt játssza. Oscar, a szenátor főtanácsadója Langer Soma és Kendi Ludovik, míg Clémentine, a szenátor felesége Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa. Saphirként Dolhai Attila mellett Veréb Tamás mutatkozik be, akinek szintén ez az első operett-szerepe.
(mti)
Borító: Egy régi előadás plakátja Debrecenből (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár CC BY-NC-ND)
