Hatvan éve reszket a Hold a tó vízén

Dombi Gábor - 2021. április 27. 8:17

Deák Tamás zeneszerző ma 93 éves. Talán ő a legidősebb azon köztünk élő zeneszerzők közül, akiknek szerzeményei a hatvanas évek második felében (1966) elindult Táncdalfesztiválokon sikert arattak. Az akkori fiatal énekesek és együttesek tagjai is rég búcsút intettek ifjúságuknak. Az előadóművészek szerencsések: a filmeken örökké fiatalok maradnak. De a zeneszerzők, dalszövegírók nevét csak ritkább esetben jegyzi meg a közönség: a mű és előadója elhomályosította – zömmel a rivaldafénybe amúgy sem tolakodó – szerzőket.

E dalszerzők közül napjainkban már csak kevesen vannak velünk, és többségük a 2. világháború alatt/után született nemzedékhez tartozik. Ám Deák Tamás 1928. április 27-én született Székesfehérváron, 87 éve zenél, s első ismert slágere, a Németh Lehel előadásában megismert Egyedül a tóparton (Reszket a Hold…) éppen 60 esztendős. Utolsó előtti, de nagyon széles körben ismert alkotása, a Macskafogó zenéje (így például Lusta Dick csodás bossanova trombitaszólója és a Miu Mi újság?) 35 éve született. Ennek ellenére nemcsak örökzöldek Deák szerzeményei, hanem a magyar zenetörténet fontos darabjai.

Deák Tamás zenei nyelve a jazz, a swing, a bossanova, ami sok szerzeményében visszaköszön, s talán éppen ezek a művei a legmaradandóbbak. A mesenézőnek a Mézga család filmzenéje nem a charleston-t, hanem az elsöprő elevenséget, ritmust és humort jelentette. A leglelkesebb közönségsikert olyan slágerei aratták, mint az Ádám, hol vagy? vagy Látod, ez a szerelem, de a közismert daloknál jóval erősebb, időnként drámai kifejezőerő jelent meg napjainkban kevéssé játszott dalaiban, mint a Legtöbb nap vagy A szívemmel látlak címűben. A magyar közönség leggyakrabban filmzenéivel találkozott a Mézga család, a Dr. Bubó, Gusztáv, a Hófehér, Gréti, No megállj csak, Macskafogó és a Trombi révén. De már a modern hazai animációk születésekor is jelen volt, az Ellopták a vitaminomat (1966) rajzfilm zenéjének megalkotásával, s attól kezdve Nepp József, Ternovszky Béla és mások oldalán a magyar mellett a külföldi közönséget is sikerült meghódítania.

A székesfehérvári fiút családja zongorázni taníttatta, amit a kőszegi katonai középiskolában is folytatott. De mégis trombitásként ismerte meg a közönség először Pécsett, egyetemi évei alatt, de hangszerét, a trombitát és a zeneszerzést is autodidakta módon sajátította el. 1955-től Budapesten játszott, előbb a Duna Szállóban, majd a Margitszigeti Nagyszállóban lépett fel. 1959 és 1964 között a Magyar Rádió Tánczenekarában dolgozott. A zenekar feloszlatása után önálló pályára lépett, saját együttest (Deák Együttes), majd big band-et (Deák Big Band) alapítva. Részt vett a Metró Együttes első hanglemez-felvételeiben, a Táncdalfesztiválokon, s több tucatnyi magyar előadónak írt slágereket. 1964 és 1988 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszékének (amelynek alapításában maga is részt vett) fúvós tanára volt. Összesen több mint 120 rajzfilmhez, valamint balettekhez, tévéműsorokhoz komponált zenét.

A Magyar Televízióban műsorra tűzött Amire a világ táncolt című, ötrészes sorozatában mutatta be az amerikai jazz korszakait, s ezek a dalok nagylemezen is megjelentek, ahogy klasszikus művek általa újrahangszerelt könnyűzenei átiratai is. Neve fel-felbukkant magyar sztárok nagylemezein, de saját dalainak önálló lemezei száma nem túl magas. Ám ezen életpálya termése és minősége bőven elég ahhoz, hogy Deák Tamás helyet kapjon Magyarország legnagyobb művészeinek csarnokában.

Táncdalfesztiválok Deák Tamás szerzeményeivel:

1966 Jól érzem magam – Atlantis, Neményi Béla,

1966 Így sohase vártam még – Bencze Márta

1967 Ádám hol vagy? – Fenyvesi Gabi (3. díj)

1968 Sose fájjon a fejed – Harangozó Teri (2. díj)

1969 Futok a pénzem után – Paudits Béla

1971 Fára mászni jó – Poór Péter

1972 Hétköznapi regény – Maróti Magdolna

Borító: Fülöp Kálmán és Deák Tamás a Táncdalfesztiválon, az „Ádám hol vagy” slágerük bemutatóján, 1967-ben