Haynaut megverni, aztán tárgyalni az oroszokkal

Pálffy Lajos - 2021. szeptember 2. 9:59

Görgei tehát úgy tudni utasításra, de Komáromból nem Bécs, hanem Buda ellen indult. De hát láttuk már, hogy nem nagyon szokott ő foglalkozni mindenféle utasításokkal. És a pesti, klasszicista palotasor mellett vagy 700 honvéd feláldozása árán vissza is vette Budát Hentzitől.

Az osztrák várparancsnok, Hentzi is elesett a végső rohamban, Görgeit viszont megtették volna hadügyminiszternek, megkapta a Magyar Katonai Érdemrend I. osztályát, amit rajta kívül a szabadságharcban csak Bem József érdemelt ki. Felkínálták neki a királyi tulajdonban lévő gödöllői kastélyt is a hozzá tartozó földekkel, de ezt nem fogadta el. Aztán még májusban a dédestapolcsányi körzet képviselőjének is megválasztották, de mondanunk sem kell, hogy nem időzött viszont sokat a képviselőház ülésein. Azt is tudjuk, hogy nem lelkesedett aztán a Habsburg ház trónfosztása miatt sem olyan nagyon. És azzal is tisztában lehetett, hogy mit is jelentett a haza számára az a letérdelés és kézcsók, amit Ferenc József mutatott be Varsóban I. Miklós, minden oroszok cárja előtt. Mert a bécsi udvar belátta, saját erejére támaszkodva képtelen legyűrni Magyarországot (hiszen a Habsburgok seregeinek a javát kis túlzással a magyar bakák adták), így a Napóleon leverése után kötött Szent Szövetségre hivatkozva az orosz uralkodóhoz fordultak segítségért.

Miklós pedig nagy kegyesen uralkodótársa könyörgésére elküldte Pskievics herceg vezetésével 200 000 katonáját, javarészt kozák lovasságot, és időközben Julius von Haynau vezetésével az osztrákok is rendezték a soraikat. Így összesen 360 000 katona vonult fel a 175 ezres magyar seregek ellen. Logikus volt hát Görgei terve, hogy Komárom bevehetetlen erődrendszerére támaszkodva először az osztrákokat kellene megverni, majd erre a győzelemre alapozva tárgyalni az oroszokkal. A magyarokat viszont június 28-án, Győrnél megállította Haynau, majd a későbbiekben beérkező orosz egységekkel együtt megkezdődött Komárom ostroma. A döntetlenül végződő második komáromi csatában, július 2-án aztán súlyos fejsebet kapott Görgei, a felcserek kezdetben kevés reményt láttak arra, hogy életben fog maradni. A főparancsnok Klapka György lett, hősünkből ismét hadügyminisztert csináltak volna, de erről lemondva, fején kötéssel, de július 11-től ismét ő a főparancsnok. Ezen a napon került sor a harmadik komáromi csatára is, amely ugyan ismét eldöntetlenül végződött, de arra elég volt, hogy két nap múlva Görgei serege erős őrséget hagyva a várrendszerben, kivonulhatott Komáromból.

A kormány terve ekkor már az volt, hogy Szegeden, és a Maros vonalán lesznek a magyar csapatok összevonva, de a Duna mellett vonuló Görgeit Vácnál az oroszok megállították. Így az ismét csak a Felvidék felé kanyarodott, és az ország déli részébe tartó orosz fősereget részben lekötve, folyamatos utóvédharcok során Tokajig vonult előre. A világosi fegyverletételhez vezető utat a sorozat következő részében olvashatják.

Borító: A komáromi erőd korabeli ábrázolása (kemma.hu)