Hidegkuti 100

Pálffy Lajos - 2022. március 3. 11:33

Abból a bizonyos hatból hármat rúgott Londonban, és ezzel örök időkre beírta magát a futballtörténelembe. Már csak azért is, mert ezt a teljesítmény úgy látszik, sosem tudjuk már megismételni. Száz esztendős lenne Hidegkuti Nándor, aki aztán volt vitéz Hidegkuthy is.

A vitézi cím atyjától maradt volna rá, de aztán változtak az idők, meg kellett a „thy”-nal együtt szabadulni tőle. De erről majd később, mert egy sportolónál többnyire meghatározó a család, a gyermekkor, az ifjúság. Hát a mi Nándorunk tisztes óbudai, alsó középosztálybeli családba született, apja vitézül küzdött a Nagy Háborúban, anyja vezető tisztviselő volt az Újlaki Téglagyárban. Ahol aztán sztahanovistává lett majd, de erről is majd később. A polgári nevelésben részesülő Nándinak pedig már kisgyermekként mindene volt a foci. Amit a Bécsi út feletti grundokon, rongylabdával űzött társaival. A vékony, magas gyereket legtöbbször a kapuba állították, ahol jól is teljesített, de egyszer arra járt a helyi csapat, az Újlaki FC szervezője, és attól fogva ő lett a középcsatár a téglagyári csapat ifjúsági részlegénél. De mivel ebből nem lehetett megélni, szülei az iskolák után dolgozni küldték, volt mindenes a téglagyárban, de óraleolvasó is a környéken. Aztán 17 évesen elvitte a gazdagabb Gázművek, amelynek még mindig van pályája és csapata. Innen a túlsó partra, a XIII. kerületi Elektromoshoz került, majd még a II. világháború alatt a zuglói Herminamezei AC szerződtette.

A háborút végül megúszta, sőt 1945. augusztus 20-án, Bécsben felvehette először a címeres mezt is, igaz, csak a „B” válogatottban. Ahhoz viszont, hogy az igazán nagyok közé kerüljön, még várnia kellett. Zuglót viszont kinőtte, a legendák szerint a Fradinál előszobáztatták, amikor megsértődött és átsétált az MTK-hoz. Itt aztán igazi otthonra talált 1947-ben, 302 meccsen 202 gólt lőtt összesen a kék-fehér színekben. Sztár volt már, de még vitéz is, így aztán a tomboló kommunizmusban nem lehetett volna válogatott. Ezért aztán a kor szellemének megfelelően Sebes Gusztáv, a szövetségi kapitány kitalálta: forgasson a Filmhíradó propagandafilmet az édesanyjáról, aki már nem vezető, hanem egyszerű melós a téglagyárban. Sőt 58 évesen sztahanovista! Természetesen a „thy” is a múlté lett, Nándor pedig 23 évesen kerettag lehetett, de nem volt egyszerű pályára lépni Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, vagy éppen Puskás Öcsi mellett.

De az a bizonyos londoni 6:3 megváltoztatott mindent, aztán Puskásék disszidálása után Hidegkuti tényleg alapember lehetett. (Még A csodacsatár című filmben is újraforgatták vele Puskás Öcsi jeleneteit.) „Hátravont középcsatárt” játszott, ami új poszt volt a válogatottban. Tehát szervezett is, de a befejezéseknél is igyekezett ott lenni, ami igencsak ment is neki, 89 válogatott meccsén 39 gólt lőtt, ami szép teljesítmény. Aztán edző is lehetett, először a Fiorentinánál. Ahol 1960-61-ben olasz kupát nyert, majd KEK-et 1961-62-ben. Majd hazajött Győrbe, és bajnok lett 1963-ban a csapat. Végül Kairóban ment nyugdíjba 1975 és 1980 között, ötszörös bajnokként. 75 évesen költözött végleg haza, Óbudáról, a Kiscelli utcából indult, és az óbudai temetőben is van eltemetve.

Borító: Fejelni is tudott (nb1.hu)