Hitszónok, filozófus, jogász: Bende Szaniszló OFM pályaképe I.

Fáy Zoltán - 2022. április 8. 8:50

Százharminc éve született és kilencven éve halt meg tragikus módon Bende Szaniszló ferences szerzetes. A maga korában igen népszerű hitszónok volt. A neki adatott rövid negyvenegy év alatt valószerűtlenül gazdag életet élt, emléke mostanára mégis feledésbe merült.

Május 29-én látta meg a napvilágot Rozsnyón. Szülei – édesapja nyomán – György névre kereszteltették. A Szaniszló szerzetesi nevet 1907-ben kapta, amikor Szécsényben magára öltötte Szent Ferenc követőinek habitusát. 1913-ban tett ünnepélyes fogadalmat Gyöngyösön, és rá két évvel szentelték pappá. Első helyezése Siklósra szólt, ahol a templom káplánjává nevezték ki, továbbá hitszónok, hitoktató az iskolákban, gyóntató, és ő vezette a keresztutat is. Három évvel később már házfőnök helyettes.

1921-ben viszont Szécsénybe helyezik, ahol filozófiát és egyházi éneket tanított a növendékeknek. Emellett gyóntató, és a tekintélyes méretű bibliotéka könyvtárosa. Amikor 1925-ben Budára disponálják, továbbra is filozófiai lektor, emellett évközi időben és nagyböjtben hitszónok, káplán és irodavezető. Érdekes apróság, hogy a lelkipásztori ellátás szempontjából kissé megoldatlan pasaréti területen lábukat megvető ferencesek egy családi házban kialakított kápolnában ő mondta az első szentmisét 1925 karácsonyán.

Egy évvel később Budán már házfőnök helyettes. Az 1926-os ferences jubileumi évben felkérést kap, hogy a neves mariánus hitszónokkal, Burka Kelemennel vetített diaképes előadást tartson Szent Ferenc életéről az Uránia filmszínházban. Szent Ferenc ünnepére egyébként ebben az évben három napos lelkigyakorlattal készültek a Margit körúti templomban, majd az ünnep fénypontjakén éjféli misét celebrált Schrotty Pál plébános. Az ünnepi szónok pedig P. Szaniszló volt, akinek beszédéről feljegyezték, hogy mélységesen megindító, mélyen szántó és csodálatos poézissel telehímzett volt. 1927-ben házfőnök és plébános is, a rend központi, római vezetőségébe rendelt Schrotty Páltól veszi át ezeket a hivatalokat. Budai helyezése alatt jogi doktorátust szerzett. A közeli irgalmasrendi kórház gyóntatója, és az orsolyita apácák gimnáziumának igazgatója volt. A köztiszteletben álló szerzetest az Egységespárt listáján a székesfőváros városatyái közé választották. Rendtársai úgy tartották számon, mint aki végtelenül engedékeny, nagyvonalú és jószívű, aki semmiféle anyagi kérdéssel nem foglalkozik, s ezen tulajdonságai révén könnyű visszaélni a bizalmával. És ez meg is történt a budai rendházban, amiből a közösségnek jókora anyagi és erkölcsi kára származott.

1927-ben egy kellemetlen konfliktus főszereplőjévé vált P. Szaniszló. Kevesen tudják, de a Gellért-hegyi Sziklakápolna lelkipásztori ellátását 1926-ban a ferencesekre bízták. Az Esti Kurir tudósításából kiderül, 1927. szeptember 15-én, a 7 órás mise után a ferencesek kivonultak a kápolnából. P. Bende Szaniszló misézett, majd elrakta a kegyszereket és távozott. Az eset előzménye állítólag az volt, hogy a kápolnabizottság világi vezetője, Pfeiffer Gyula módszeresen sértegette a ferences házfőnököt, mert azt akarta elérni, hogy a szerzetesek helyett egyházmegyés pap lássa el a kápolnát. Sok hívő zokogva vette tudomásul a döntést, a zűrzavarban többen elájultak.

(Folytatjuk)