Hunnia ott várja a jobb időket a gipszréteg alatt

Pálffy Lajos - 2020. május 14. 12:09

Trencsén várába pedig Csák Máté miatt is el kell mennünk. Már csak hogy láthassuk, hogyan lesz a dölyfös magyar főúrból Matej Čak, szlovák történelmi hős, aki a magyar királyok ellen küzdött. A cseh rablólovag Giskrából pedig a tótok gyámolítója.

Persze, nem ezért kell a trencséni várba elmennünk, hanem az igazi történelem miatt. Amely szinte tapintható a meglepően épen maradt és persze felújított falakban. A Máté-toronyban, amit minden bizonnyal egy 11. századi lakótoronyra alapozva húzatott fel a 280 méteres sziklára 1302-ben itt berendezkedő Csák Máté. Ezt a tornyot korábban a tatárok sem tudták amúgy bevenni, és a nagyúr haláláig, 1321-ig a királyi hatalom sem fogott rajta. Csák Máté pedig meg is adta a módját, olyan hatalmas palotát építtetett a torony körül kiépülő várban, hogy Károly Róbert 1335 augusztusában arra is alkalmasnak találta az épületet, hogy a lengyel és a cseh diplomatákkal egy királytalálkozót szervezzen le benne. Ez volt a híres visegrádi összejövetel, amely október végén kezdődött, és a magyarok, a csehek és a lengyelek összefogását eredményezte. Trencsén tehát királyi vár lett, Nagy Lajos is megbecsülte, itt volt leányának, Máriának Zsigmonddal való eljegyzése, és itt tárgyalták le a trón átvételének részleteit is a jó családból származó, de pénztelen fiatalemberrel.

Zsigmond aztán kevés eredménnyel a husziták ellen is harcolni volt kénytelen, ezek pedig már 1431-ben rátámadtak Trencsénre is, de ekkor még sikertelenül ostromolták. Kilenc év múlva, a Habsburg Albert halála utáni káoszban aztán Jan Giskra kezére jut, aki 1462-ig ül benne. Egészen addig, míg meg nem egyezik Mátyás királlyal, szolgálatába nem szegődik. (Eme 22 esztendőnek különleges emléket állítottak a csehszlovák időkben. A vári szikla oldalába a Nagy Háború hőseinek emelt, 1914-től 1917-ig dátumozott Hunnia domborművet 1918-ban gipsszel letapasztották, eléje költözött aztán a cseh rablólovag mellvértes, szablyás alakja, amelynek lábaihoz talán éppen az elnyomott tótokat szimbolizáló alak kuporodik oda.)

Trencsént Giskra után Szapolyai István kapta zálogbirokul, aki nádor is volt. Aztán a majd királlyá tett Imre fia emel a várban palotát és építtet új falakat, ágyúállásokat. De az erődítmény végül így sem állta ki I. Ferdinánd embereinek ostromát, és 1528 nyarán a Habsburgok kezére került. Ferdinánd pedig hű emberének, Illésházy Istvánnak adta zálogba a trencséni örökös főispánsággal együtt. A protestáns és dúsgazdag Illésházy 1600-ban meg is veszi a birtokot, de aztán hűtlenséggel vádolják, lengyelföldre menekül. Innen tér haza idővel tető alá hozni a Bocskai-féle felkelés végét jelentő bécsi békét, és nádor is lesz 1608 és 1609 között. Trencsén pedig a família kihalásáig, 1838-ig az Illésházy grófok törekvéseit és kényelmét fogja szolgálni. 1663-ban török portya pusztítja az alatta lévő városkát, de a vár nagy falat lenne a „kontyosnak”.

Viszont a támadás egy nagy ágyúbástya építését generálja, ez a Malom-tornyot körbevevő Csillag-védmű. Trencsén mellett veszít döntő csatát 1708. augusztus 3-án aztán a Szilézia felé tartó Rákóczi, a vár pedig ezután is részben a katonák szállása marad. Akik aztán 1790. június 11-én fel is gyújtják véletlenül, a tűzvész után pedig sosem lesz már a régi Trencsén. Kiköltöznek a grófok is, végül 1905-ben a város kapja meg a romokat. A nagy helyreállítás 1952 és 1954 között zajlik, de azóta is tart a munka. Melynek eredményéről, és a bevezetőben említettekről tényleg érdemes személyesen meggyőződni.

Borító: Trencsén vára még a magyar időkben (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár CC BY)