Húshagyó a kedd és hamvazó a szerda

Forum Hungaricum - 2021. február 16. 11:02

Húshagyókedd van, holnap, hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények Húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Nagyböjt első napján Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek délután öt órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét, tájékoztatott Tóth János Csaba, a főegyházmegye sajtóreferense.

A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére, olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményében. Nagyböjt latin elnevezése (quadragesima) negyvenet jelent, azt a negyven napot jelöli, ami hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget. Mint írják, a böjt a Szentírásban soha sem öncélú, hanem mindig a bűnbánat, a gyász, az Istenhez forduló kérés vagy pedig a nemzeti tragédiákra emlékezés kísérőjeként jelenik meg. A böjtöt tartó ember külső jellemzői közé tartozik a bűnbánó öltözéke, a hamu fejre szórása vagy a tartózkodás az ételtől, italtól. A böjt célja az ember Isten előtti megalázkodásának kifejezésre juttatása volt. Ugyanakkor a próféták hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt belső megújulást kell, hogy szolgáljon, és ennek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia.

Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába. Az ő példája nyomán böjtöltek az első keresztények például a keresztény elöljárók kiválasztásakor. Ennek üzenete, hogy a böjt és az imádság megtisztítja és felemeli a testet és a lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására. A böjt a IV. századra már általánossá vált a keresztény világban. Böjttel készültek a keresztségre, a nyilvános bűnösök nagycsütörtöki feloldozására és húsvét ünnepére. Nagyböjt a VII. század óta a húshagyó kedd utáni hamvazószerdával veszi kezdetét, így, mivel a vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak, húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.

A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A mai kor embere számára a böjt nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől való tartózkodást is jelentheti, de mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással, amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb.

Szokás szerint hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelöli meg a pap, miközben hagyományosan ezt mondja: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel! Vagy: Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban! Idén a koronavírus-járvány miatt az Istentiszteleti és Szentségfegyelmi Kongregáció átmenetileg módosította a nagyböjt kezdetén szokásos hamvazkodás szertartásrendjét, így a pap, miután megáldotta a hamut, egyszerre mondja el minden hívőnek a szokásos formulát, majd lemossa a kezét, felveszi a szájat és az orrot eltakaró maszkot, ujjai közé veszi a hamut és minden hívő fejére hint belőle, anélkül, hogy bármit is szólna.

(mti)

Borító: Hamuból kereszt (Wikipédia)