Isaszeg, Vác és Nagysalló hőse

Pálffy Lajos - 2021. augusztus 23. 9:38

Aztán a dicsőséges tavaszi hadjárat nagy győzelmeiben Görgeinek tényleg nagy szerepe volt. Mindjárt legelőbb abban, hogy az 1931-es lengyel felkelésben jól irányító Dembińskit elmozdították a főparancsnoki pozíciójából.

Igaz, ez utóbbihoz kellett a kápolnai csatában, február 26-án és 27-én bemutatott teljesítménye. Amihez azért nagyban hozzájárult a magyar hadtestparancsnokok, köztük Görgei ellenállása, sértettsége is. Akik nem szívesen láttak maguk felett egy ki tudja honnan (amúgy Párizsból) ideszalasztott lengyelt. Ez vezetett aztán a március 3-i tiszafüredi „zendüléshez”, amikor is Szemere Bertalan kormányfő jelenlétében és tevőleges közreműködésével eltávolították a lengyel fővezért. A helyzet kuszaságát jól mutatja, hogy Kossuth a hírre még úgy indul el Debrecenből, hogy főbe akarja lövetni a lázadó Görgeit, amikor viszont a helyszínen felsejlenek előtte az erőviszonyok, már jóval visszafogottabban áll a kérdéshez. Igaz, előbb Vetter Antalt nevezi ki fővezérnek, de a tapasztalt katona átlátván a helyzetet, korára és betegségére hivatkozva visszalép március 30-án. Ekkor kapja meg az ideiglenes fővezérséget Görgei, tehát valóban ő tervezi és irányítja tavaszi hadjárat hadmozdulatait.

Az április elejére megszülető haditervben Görgei, ahogy a korabeli harcászati kézikönyvek is tanítják, igyekezik bekeríteni és utánpótlási vonalaitól elvágni ellenfelét. A kápolnai, leginkább döntetlenre végződő csata után hatalmas győzelmet jelentő („A lázadó csordákat szétszórtam…”) Windisch-Grätz főerői Pestről a tervek szerint a csalinak használt, Poeltenberg Ernő vezette VII. hadtestet támadnák Hatvannál, miközben az I., a II. és a III. hadtestek a Jászság felől elvágnák az osztrákokat Pesttől. Windisch-Grätz herceg és a bécsi forradalom leverése óta altábornagy pedig szerencsénkre nem tudta kideríteni, hol mozog a magyar fősereg, így egy 50 kilométeres frontszakaszon szétszórta erőit. A magyarok viszont Isaszegnél egyesültek, és Görgei vezetésével jól megverték az elbizakodott és tájékozatlan tábornagyot. Görgei pedig a győzelem után rögtön új tervet készít, amely szerint Pest alatt a II. hadosztály és egy hadtest keltené a fősereg illúzióját, miközben ő katonáival Vác és Léva érintésével az ostromlott Komárom felmentésére indulna. Az április 10-i váci fényes győzelem után a még mindig az események után futó Windisch-Grätz helyett Welden táborszernagy a főparancsnok, aki megerősíti a budai várat és igyekszik a magyar terveket meghiúsítani. A kápolnai csata után az Olmützben tartózkodó, és onnan új (országunk függetlenségét megsemmisítő) alkotmányt kibocsájtó udvar ugyanis joggal tarthat attól, hogy Komárom alól Bécs irányába indulnak el a magyar seregek.

Április 14-én azonban Nagysallónál a főseregünk újabb fényes győzelmet arat, majd 26-án, az első komáromi csatában Görgei azt a Schlicket veri tönkre, aki őt még a téli, felvidéki hadjáratában alaposan megszorongatta. Kétezer fehérkabátos marad a csatatéren, Schlick Győrbe vonul vissza. Görgei pedig nem Bécs, hanem Buda felé fordul. És nagyon fontos két hetet veszteget el itt, mert az első roham kudarca után ostromágyúkat rendel a Vár alá Komáromból. Amik két nap alatt, május 8-án meg is érkeznek, de végül csak a végső roham, 21-e előtt öt nappal kezdenek el tüzelni a falakra. Buda visszavétele után Görgei megkap mindent Kossuthtól, de ez már egy következő írás témája.

Borító: Vértesek és huszárok összecsapása (Gróf Esterházy Károly Múzeum CC BY-NC-ND)