Istenek és démonok pecséthengereken és mázas téglákon
Tompa Éva - 2024. december 16. 1:42
Az istenek és démonok címet viselő kiállítás kilenc tematikus egységből áll, és a Kr. e. I. évezred első felének Mezopotámiájával, az Újasszír és az Újbabilóni Birodalommal foglalkozik. A tárlat jelentős európai közgyűjtemények – többek között a Vorderasiatisches Museum, Berlin; a Bibliothéque nationale de France és a Musée du Louvre, Párizs; a Kunsthistorisches Museum, Bécs; a NY Carlsberg Glyptotek, Koppenhága és a Staatlichen Kunstsammlungen, Drezda – összesen több mint 150 kölcsönzött műtárgyán keresztül nyújt betekintést a Biblia és közvetve az európai kultúra eredetének, a civilizáció bölcsőjének letűnt világába.
A Tigris és az Eufrátesz között megszülető városállamokra ma már csak néhány tellek (törmelékhalom) emlékeztet, pedig itt született meg az emberi civilizáció. Mezopotámia lakóinak hétköznapjait áthatotta az istenekbe és démonokba vetett hit, hiszen az emberek életében állandóan jelen voltak a természetfeletti lények, akik befolyásolták sőt, alakították is a mindennapi életüket.
A kiállítás, ahogyan címe is mutatja az istenek és a démonok bemutatása köré szerveződik. Megelevenedik Marduk, Babilón védőistene, de Adad, a viharisten, és Pazuzu és Lamastu démon is. Az újasszír és újbabiloni hiedelemvilág fontos jellemzője, hogy ellentétben az istenek „tökéletes” (emberi) külsejével, a démonokat hibrid testtel ruházták fel, ezáltal alacsonyabb rendű státusszal rendelkeztek, és általában az istenek szolgái vagy segítői voltak.
A kiállítás első szekciója Babilont, valamint az Istár-kaput mutatja be. A második szekció a királyok, valamint Ninurta, az isteni harcos ábrázolásával foglalkozik. Az egész tárlat alatt jelentős szerep jut a pecséthengereknek, amelyeket majdnem 3 ezer éven át gyártottak.
Feltehetően a kiállítás legérdekesebb alkotásai a palotadomborművek, amilyen például a kalhui Északi-palotából (Nimrud városából) származó 1,6 tonnás alabástrom dombormű, amelyen egy tarajos ragadozómadár-fejű apkallu tisztitó rituálét végez. Az apkalluk, olyan jótékony mágikus hatalommal bíró mitológiai lények voltak, akik a Vízözön után a civilizáció létrejöttét segítették elő és feladatuk a királyság szakrális biztosításának védelme volt. A kiállított domborművön az apkallu egyik kezében egy rituális bödönt tart, a másikban pedig egy toboz formájú tárgy látható. Szobrocskáikat a padló alá temették, hogy megvédjék a házak és paloták lakóit a gonosztól.
A tárlat záró szakasza a bibliai Bábel tornyának témáját mutatja be a múzeum gyűjteményében őrzött németalföldi festmények és XX. századi magyar művészeti alkotások segítségével, valamint Babilónt a popkultúrában.
A kiállítás 2025. február 2-ig látogatható.
