Ittak a véréből, fejbőrét szalmával tömték ki

Pálffy Lajos - 2022. január 20. 10:51

Huszár Péter tehát pápai kapitányként Nádasdy Ferenc mellett a törökök legnagyobb rémének számított. Legyőzhetetlen volt a lovas párviadalokban, no és minden lesvetését, kisebb csetepatéját is megnyerte, pedig előfordult, hogy 1000 töröknek ugratott neki 200 huszárjával.

A koppányi kaland (Törökkoppány gazdag, kereskedők és iparosok által lakott városáról és váráról van szó) után tehát olyan bőséges volt a zsákmány, hogy jutott belőle újabb falvak vásárlására, de a pápai katonaság létszámának növelésére is. Igaz, a foglyul ejtett koppányi béget, Alit Bécs kisajátította magának, így elestek az érte járó váltságdíjtól, de még így is hatalmas volt a zsákmány. Amit Teuffel tábornok vizsgálata is alátámasztott, aki részletes leltárt is készített Pápa készleteiről. Huszár uram pedig már Székesfehérvár visszavételét tervezgette Nádasdyval és Zrínyivel. A rajtaütést kezdetben Hardegg győri kapitány is támogatta, így az induló 15 éves háború elején egy egész kis hadsereg gyűlt össze nagy titokban az egykori koronázóváros falai alatt. Amit a népes török helyőrség mellett az ingovány, a mocsár is védett, talán még a katonáknál hatékonyabban. 1793 végén ütnek rajta a városon, és Huszár Péter az megint, aki elfoglalja az egyik külső várat. (Ekkor amúgy már ő a pápai főkapitány, hiszen Majthényi uram Zólyomba helyeztette át magát.) Viszont a részsiker ellenére az óvatos Hardegg mégis a visszavonulás mellett dönt.

Amit viszont megint csak Huszár emberei fedeznek. Sőt a budai pasa felmentő seregét szétszóró pákozdi csatában Huszár vezeti a jobbszárnyat majd a győzelemre. Hogy aztán 1594-ben mégis miért dönt úgy, hogy falvakat, főkapitányságot, csapot-papot otthagyva Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem szolgálatába álljon, azt nem lehet igazán tudni. Az biztos, hogy birtokot és vezérséget kapott a fejedelemtől is, no meg korábbi mentora, a Csobáncon tulajdonosként kapitánykodó Gyulaffy László is itt szolgált már. Így aztán Huszár Péter ismét csak az események sűrejében találta magát. Báthory Zsigmond lemondása után fiát, Andrást szolgálta, ott volt a Szeben melletti csatában is, ami után halálhírét költötték. Vitézsége ellenére végül Mihály vajdának állt a zászló, Báthory meggyilkolása után a vajda seregében találjuk, de átlátván annak hódító céljait, elhagyja őt. Viszont nem szavazza meg az országgyűlésben Báthory Zsigmond visszatérését a gyulafehérvári fejedelmi székbe. Így aztán rátörnek, a dévai vár börtönébe vetik, ahonnan éppenséggel az Erdélyt végig rabló Basta szabadítja ki, és teszi meg 1602-ben lugosi és karánsebesi bánná.

Hogy aztán Lugos várában majd a kalandor Székely Mózes és Bektás pasa vegye ostrom alá. A vár a városiak árulása folytán el is esik, a magyar származású Bektás mentené utána Huszárt, de a tatárok, akik nagy harcosnak tartják, a vérére szomjaznak. Mégpedig szó szerint, hiszen addig lázadoznak, míg a pasa kénytelen kiadni nekik. Így aztán rituális módon, kivéreztetve végzik ki az egyik legnagyobb huszárt, isznak aztán a véréből, fejbőrét pedig lenyúzzák és szalmával tömik ki.

Borító: Végvári vitézek szobra Egerben (visiteger.com)