Izidor Gyöngyösön

Fáy Zoltán - 2020. december 17. 8:25

A Gyöngyösi Ferences Könyvtár jó néhány olyan kiadást őriz, amiből csupán egyetlen példány van az országban. Ilyen az az Izidor püspöknek tulajdonított Soliloquia, amelynek nyomtatását éppen 541 évvel ezelőtt, 1479. december 18-án fejezett be egy magát meg nem nevező nyomdász.

Mivel az impresszumban nem szerepelt a kiadó, könyvészek e munkájáról hosszú ideig „Isidorus Soliloquia nyomdászaként” emlegették. 1912-ben azonban Konrad Haebler szász könyvtörténész, filológus kiderítette, hogy ki is volt az ismeretlen ősnyomdász: Marcus Brandis, aki három rokonával egyetemben Lipcse környékén adta ki könyveit. Brandis a szászországi Delitzsch-ből származott, és főként Merseburgban tevékenykedett – ott jelent meg az említett Izidor-kötet is. A középkori könyveknél nem ritka, hogy valamilyen kisebb-nagyobb egyházi ünnep előtt fejezték be a nyomtatásukat, hiszen a jeles eseményen már nem dolgozhattak a mesterek. 1479. december 19-e advent utolsó vasárnapja volt, nem meglepő, hogy a nyomdászok nem akarták a munka átcsúszását a következő hétre.

De ki is volt ez a Sevillai Szent Izidor, akinek e vékony kis munkáját Brandis kinyomtatta? Nagy műveltségű hispániai szerzetes a VI-VII. században, az ókor és a középkor határán, akit érsekké neveztek ki. Fő műve az Etymologiarum libri XX. néven ismert hatalmas enciklopédia, amiben az ékesszólástól az orvoslásig, a földrajztól a botanikáig, kora minden tudását összegezte; de a huszadik kötetben még a ház körüli tennivalókat, vagy éppen az étkezést és a játékokat is részletezte. E hatalmas tudásnak és rendszerező képességnek, amely az antik ismereteket közvetítette a középkor emberének, lett következménye, hogy 1999-ben II. János Pál pápa a tudományok és a technika iránt érdeklődők védőszentjévé nyilvánította, sőt ő lett az internet első védőszentje is.

Az ember és az értelem párbeszédét tartalmazó Soliloquiának kevés, mintegy tíz nyomtatott kiadása ismert. Az 1479-es, ebből a kiadásból mindössze tizenöt példányát tartják számon, olyan hatalmas, nagy értékű gyűjteményekben, mint az oxfordi Bodley, a párizsi nemzeti könyvtár vagy a Bayerische Staatsbibliothek, Münchenben. Gyöngyösön kívül két példány van egyházi gyűjteményben: a híres melki apátság bibliotékájában az egyik, és a cseh Teplá premontrei kanonokok kolostorában a másik. Ritkasága miatt két digitalizált példánya is van: a münchenit és a frankfurtit bárki megtekintheti. Hamarosan a gyöngyösi digitalizálása is elkészül; ez a lapszéljegyzetek miatt lehet fontos a kutatók számára.

Borító: A szerző érseki öltözetben (Wikipédia)