János úr bosszút állt az apjáért

Pálffy Lajos - 2022. május 26. 9:22

Hogy mennyire tud egy alma messzire esni a fájától, azt példázza enyingi Török János élete is. Aki éppen apja sanyarú sorsa miatt élete utolsó percéig gyűlölte a törököt, amiért még terjedelmes birtokait is veszélyeztetni volt képes.

Enyingi Török János Mohács után három esztendővel jött a világra, amikor apja már javában forgatta a kardot, nem mellesleg a maga gyarapítására. Anyja egy birodalmi bárónő, Pemffinger Katalin volt, a család pedig talán éppen az ő hatására lett a reformáció lelkes híve. S mivel Török Bálint elfogása után annak erdélyi birtokait és Debrecen városát majd éppen János irányítja, így hát reformátussá lett Debrecen is, sőt egyenesen az új vallásnak a magyarországi fővárosa. János amúgy apja után megkapta Hunyad vármegye örökös főispáni címét is, no és a vránai perjelség gazdag jövedelmeit is bírta, volt tehát mit a tejbe aprítania. De már húszas éveinek az elején a harcmezőn tüsténkedett, 1550-ben például szétverte Kászim budai pasa Izabella és János Zsigmond hívására Erdélybe érkező hadának elővédjét, Déva alatt. És a csata során párviadalban legyőzött egy török főtisztet. Kászim pedig a hírre vissza is fordult, pedig a visszaemlékezések szerint János úrnak csak 113 lovasa és 67 gyalogosa volt a legalább 6-700 katonát számláló elővéd elleni támadáshoz.

Aztán 1551-ben már ott serénykedett Lippa védelménél, és valamikor ezekben az években meg is nősült. Mégpedig Kendy Ferenc lányát, Annát vette feleségül. Az após is tehetős ember volt, Ferdinánd Dobó Istvánnal együtt őt küldte sereggel együtt Erdélybe vajdának. (Kendy uram azonban jobbat gondolt, és megszervezte az özvegy királyné, Izabella erdélyi visszatérését 1556. július 6-án. Dobót így bebörtönözték, de Kendy Ferenc sem járt jobban, őt testvérével együtt aztán 1558. augusztus 31-én Izabella ölette meg, amikor már ellene kezdtek szervezkedni.) Török János viszont egyenesen a feleségét, Annát fejeztette le három gyermek és hét évi házasság után, mert az megcsalta őt egy előkelő erdélyi ifjúval, Szalánczy Jánossal. Aztán minden gond nélkül újranősült, Sanyiki Krisztinát elvéve.
A lengyelföldről visszatérő Izabella királyné, más választása nem nagyon lévén, néhai férjéhez hasonlóan a Habsburgokkal szemben a töröknél kopogtatott. Ami miatt meg is romlott a viszony közte és korábbi feltétlen híve, Török János között. Ekkor kerültek veszélybe azok a bizonyos erdélyi birtokok is, mert még korábban Ferenc nevű öccsével elosztották apjuk örökségét. És Ferenc a magyarországi, Szigetvár központú birtoktesteket választotta, így aztán János maradt Erdélyben.

Annyit tudunk csak, hogy 1562 júniusában, Déva várában éri a halál. Hogy aztán ez az akkor országosan dúló pestis következménye-e, vagy valami más, azt nem tudni. Az biztos, hogy ekkor (is) háború dúlt Erdély földjén, Izabella és fia, János Zsigmond küzdött a felkelő székelyek, majd a Ferdinánd által az Erdélyre küldött Zay Ferenc és Balassa Menyhért hadai ellen. Déva 1551-ben Ferdinánd kezére került ugyan, de visszatérte után már Izabella lett benne az úr. A Maros fölé épült várnak ekkor éppen Dobó István volt Ferdinánd jóvoltából a birtokosa. Aki Kendy uram átfordulása után egy ideig tartotta Ferdinándnak Szamosújvárt, ami végül a börtöne lett. És ahonnan kalandos módon meg is szökött, de ez már egy másik történet.

(mti)

Borító: Magyar – török összecsapás metszeten (missiles.blog.hu)