Jeszenőt pedig Rákóczi György robbantatta fel

Pálffy Lajos - 2020. október 14. 10:52

Jeszenő várát, pontosabban annak romjait pedig a Vihorlát hegységben kell keresnünk, Homonna közelében, egy 392 méteres hegytetőn. Az erősség 1644-től romokban áll, mikor is jó I. Rákóczi György fejedelem erre járván elfoglalta és részben felrobbantatta falait.

A forrásokból tudjuk, hogy 1277-re már állt Gutkeled nembeli Joachim lakótornya, amelyet aztán rövidesen fallal vettek körül. De ezek sem védték meg Petenye fia Pétertől, aki Csák Máté és Aba Amádé árnyékában terjeszkedett erre. Kiskirály ugyan nem lett, de néhány birtokot azért összerabolt magának ez a Péter, hogy aztán Károly Róbert sereget küldjön ellene 1317-ben. Petenye fia Péter pedig elpucolt a környékről, várát a király eme sereg vezérének, a kisnemesi származású Drugeth Fülöpnek adta, aki még Nápolyból kísérte ide és támogatta serényen uralkodóját. Őt később János nevű öccse is követte a Vezúv mellől a lehetőségek hazájába, és bátyjának utód nélküli halála után örökli is birtokait. A Drugethek aztán három nádort is adnak Károly Róbertnek, ennek ellenére valamiért 1342-ben fia, Nagy Lajos elveszi a famíliától Jeszenőt. Hogy aztán egy év múlva Barkóval és Nevickével visszaadja örökös birtokul Drugeth Vilmosnak.

Ettől kezdve hosszú ideig a vár a neves famíliáé, az 1520-ban az ungi főispánságot is bíró Ferenc pedig élve tér haza a mohácsi csatából és János király mellé áll majd, ez hozza meg a családnak a grófi címet. Aztán neki sincs utóda, de a család egy másik, ugyancsak kevésbé gátlásos tagja, Drugeth Gábor 1542-ben hamis pénzt veret itt, az országban uralkodó zűrzavart kihasználva. A történet vége az lesz, hogy a munkálatokat irányító Miklós mesternek Eperjes főterén fejét veszi a hóhér, de Jeszenő mégis marad a Drugetheké. Sőt, amikor ura, Bálint gróf Bocskai és hajdúi mellé áll, a várat akkor is megtarthatja. S miután nem választják meg Bocskai után Erdély fejedelmének, visszatérhet Bécs pártjára, hogy besöpörje a zempléni főispánságot és az országbírói címet is.

Azt gondolnánk, felvirrad ezzel Jeszenő napja is, s valóban ekkoriban épülhetett ki az öt bástyájával a külső vára. De ez sem tudott sokáig ellenállni Rákóczi György uram seregének 1644-ben. A jeles fejedelem pedig valamiért úgy dönt, hogy leromboltatja Jeszenőt, amire jelentős puskapor mennyiséget is áldoz. A rom aztán a környékkel együtt a Csáky grófoké lesz, majd tőlük házassággal az Andrássyak szerzik meg. Andrássy Géza pedig 1895-ben gondol egy nagyot, és vadászkastéllyá kezdi átépíteni a belső vár omladékait. A munkálatoknak aztán a Nagy Háború és Trianon vet véget, Jeszenő várát pedig száz esztendő alatt ismét visszavette az erdő, a természet.

Borító: szlovakia.travel