Jethro Tull uram találmánya

Pálffy Lajos - 2021. július 9. 7:47

No, aztán mivel már megismerkedhettünk a cséplőgéppel, hát nézzük meg azt is, hogy milyen gépezeteket használt még a magyar mezőgazdaság a gabonatermelésben. Ami, mint tudjuk, a magyar mezőgazdaság alfája és ómegája volt, nemzetgazdasági szempontból is rendkívül fontos tényező.

Ezért gondolná azt az ember, hogy élen jártunk a gépesítésben, mivel a gépek segítségével köztudottan olcsóbban és többet lehet termelni. Így is gondolkodtak első sorban az arisztokratáink, akik beállították az első gőzekéket, cséplőgépeket. Csakhogy ahhoz, hogy legyen mit csépelni, előbb vetni is kell, majd pedig aratni. Jellemző módon ez a két tevékenység a kisebb, háztáji gazdaságokban nemritkán még a hetvenes években is kézzel történt. A vetőmagot begyakorlott mozdulatsorral a gazda, vagy valamelyik ehhez értő ember szórta rá az előkészített földre, aztán beboronálták azt, már csak a madarak miatt is. Az aratás a számunkra érdekes korban leginkább kaszával történt, de a nagybirtokok már bevetettek olyan kaszáló- és aratógépeket is, amelyek a kézi kaszálást kiváltották. De ezek a kisgazdaságokban csak nagyon ritkán tűntek fel, mint ahogyan az első vetőgépeket is a nagybirtok vásárolta meg és állította munkába.

A vetőgép pedig már régi találmány, 1701-ben alkotta meg egy angol gazdálkodó, bizonyos Jethro Tull (1674-1741) howberry-i birtokán. (A 20 század második felében egy kiváló zenekar vette fel aztán ezt a jól hangzó nevet.) Egy kiselejtezett templomi orgona sípjait használta fel, a lóvontatta kerekes eszköz pedig három sort tudott elvetni. Elől egy kés felhasította a földet, ebbe a barázdába középen egy adagoló potyogtatta a magot, majd hátul egy borona betemette a barázdát a maggal együtt. Tull úr találmányát aztán sokan tökéletesítették, Magyarországra a szintén angol, Garret-féle (Suffolk, 1840) vetőgépek jutottak el legnagyobb számban. Ezeket kezdte gyártani aztán Kühne Ede a szakiskola mellé alapított mezőgazdasági gépgyárában, Mosonmagyaróváron. Aztán 1874-ben Kühne művezetője, Heves Mihály gondolt egyet, és a magyar viszonylatokra alakította át Garret lóvontatta, 10 sort bevető masináját. Ez lett a Hungária Drill, ami aztán letarolta a magyar és a környező piacokat. 22 ezer darab készült belőle, és továbbfejlesztett változataiból egy-kettő még ott porosodhat elhagyott falusi pajták mélyén.

Kühne uram pedig Ferenc József császártól és királytól koronás arany érdemérmet kapott, az 1878-as párizsi világkiállításon pedig ezüstérmet. Az idő pedig haladt, a falusi emberek a Nagy Háborúig jobbára gyarapodtak, így egyre több gazdának lett pénze arra, hogy beállítson gazdaságába egy-egy ilyen Hungária Drillt, vagy más magyar üzemben (Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára, Első Magyar Gazdasági Gépgyár, Schlick-Nicholson Gépgyár, Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Csepel, Pohl Ede és Fiai Gépgyár Szombathely) legyártott hasonló masinát.

Amit jellemzően két ló húzott, ezt már Jethro Tull uram is szorgalmazta. Aki nem mellesleg feltalálta a lókapát is, de erről a gyomok ellen rendkívül hasznos eszközről majd a sorozat következő részében olvashatnak.

Borító: Vetőgép lovak után kötve (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)