Jött Caprara és vége lett a tárogatós kuruc világnak

Pálffy Lajos - 2019. március 19. 1:18

Szádvárat is úgy kellett kivágnia az erdőből 1960-ban az erdészetnek. Mert benőtték a Bódva völgye fölé magasodó, 460 méteres sziklán megbújó várromot a bokrok és a fák. Hogyne nőtték volna, hiszen már 1688 óta senki sem törődött vele.

Szádvár hajdanán szintén a Rozsnyó és a bányavárosok felé vezető utat őrizte, s mint megannyi társa, a tatárjárás után épült. Első említése 1268-ból való, mikor is V. István ifjabb király atyja, a jobb sorsra érdemes IV. Béla ellen fordult. Ekkor az ifjabb király emberei mégis csak törvényes uralkodójuknak nyitották meg a szádvári kapukat. A későbbiekben itt is Aba Amádé volt az úr, akinek bukása után, 1319-ben a Nápolyból jött uralkodó, Károly Róbert katonái vonultak be az erősségbe. 1324-ben Péter ispán képviseli a királyt itt, majd az 1330-as években már Drugeth família nevezi ki a várnagyokat egy királyi adományozás után. Aztán Zsigmond 1406-ban a hatalma megszilárdításában hathatósan közreműködő Bebekeknek adja Szádvárt. Akik nem elég erősek ahhoz, hogy elbírjanak a Felvidéken garázdálkodó huszitákkal, előbb Talafusz János fosztogatja a falak alatti falvakat, majd pedig Jan Komorowsky, a rablólovag a várat is elfoglalja. Aki 1454 Karácsonyán aztán megegyezik a Bebekekkel, és nyilván némi ellentételezés fejében kivonul innen.

Szádvár aztán egy házassági szerződéssel a Szapolyai famíliáé lesz, I. János király pedig 1526-ban legfontosabb hívének, Werbőczi Istvánnak adja. A Tripartitum szerzőjét viszont megcsúfolja a várnagya, mert Trinnay Lengyel Gergely 1527-ben az erődítést az akkor Ferdinánd mellett álló duhaj Bebek Ferenc, és nem kevésbé erőszakos fia, György kezére adja. Ekkor erősítési munkálatok is kezdődnek, Szádvár lassan a maga hasznát néző família központi vára lesz. Ezért is fogja ostrom alá majd a kassai főkapitányi címet is élvező Schwendi Lázár 1567 januárjában. És ahogyan hosszú levélben beszámol róla urának, Miksának, a várat négy napi ágyúzás után, szabad elvonulás fejében fel is adják védői. A védelmet 200 ember élén Bebek György felesége, Patócsy Zsófia dirigálja, aki Schwendi levele szerint Torna várába vonul innen vissza. A tábornok főkapitány a zsákmányról is ír az uralkodónak. Eszerint húsz jó ágyú mellett csak néhány lovat, kardot és rozsdás magyar páncélt, sisakot zsákmányol a királyi sereg. Ez utóbbiakat aztán el is osztják igazságosan az ostromlók között. 1567-től tehát a pozsonyi kamara kezeli Szádvárat bérbe adva azt a hozzá tartozó falvakkal. Aztán rövid felvidéki fejedelemsége idején Thököly az úr a fali között, majd 1685-ben megérkezik Caprara generális és véget vet a tárogatós kuruc uralomnak. És három év múlva megjön Bécs rontási parancsa is, a kivonulók pedig porig égetik a várat.

A majd 300 esztendős csend és az erdészet tisztogatása után 2006-ban megalakult a Szádvárért Baráti Kör, így 2011 óta évente régészeti feltárás is folyik Szádvár területén. 2017-ben a vár bekerült a Nemzeti Várprogramba, falainak állagmegóvása a jelenleg folyó kutatás után lassan elkezdődik majd.

Borító: Korabeli metszet a várról (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság CC BY-NC-ND)