Kaposvárt is elérte a Seuso-láz

Kaposvárt is elérte a Seuso-láz

- 2018. január 16. 9:17

Kiemelt az érdeklődés a Seuso-kincs iránt a somogyi megyeszékhelyen: hétfőn a tizenötezredik látogatót köszöntötték a római kori ötvösremekeket bemutató vándorkiállítás kaposvári állomásán.

A feleségével érkező Szöllősi Józsefet Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere és Ábrahám Levente, a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója fogadta, s ajándékozta meg könyvcsomaggal a tárlatnak helyet adó Fő utcai épületben. A szervezők tájékoztatása szerint a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincseket bemutató vándorkiállítása Székesfehérvár és Zalaegerszeg után érkezett Kaposvárra, ahol december 29. és január 21. között látható. A különleges ezüsttárgyakat naponta átlagosan 1050-1060-an tekintik meg, de volt olyan nap, amikor mintegy 1200-an váltottak belépőt. Az utolsó héten érkező érdeklődőkkel együtt a látogatók száma a 20 ezret is meghaladhatja.

Balra lent a Balaton latin neve (MaNDA)
Balra lent a Balaton latin neve (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A késő római ötvösművészet legjelentősebb ismert leletegyüttese Kaposvárt követően Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán lesz látható. A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származik. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve, a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették. A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg Magyarországon, az országból illegális körülmények között jutott ki. A magyar kormány a leletegyüttes első hét darabját 2014-ben, a második felét tavaly nyáron szerezte vissza.

(mti)

Borító: Wikipédia