Kardjával a szájában átúszott a Maroson

Pálffy Lajos - 2022. július 28. 9:12

A vitéz hadfiak között mindenképpen meg kell emlékeznünk Székely Mózesről is, aki Báthory István testőrparancsnoka volt, majd maga is Erdély fejedelme lett.

Mégpedig az első székely származású fejedelme, aki ráadásul az Erdélyben megszülető vallás híve is volt: unitárius. Hosszú út vezetett aztán Székely Mózes uram fejedelmi címéig, olyan hosszú, hogy nem is vehetjük sorba minden állomását. Udvarhelyen született 1553 körül, de a lófő família a siménfalvi előnevet viselte, a várostól 15 kilométerre, nyugatra található települését. Apja János Zsigmond királyfi és fejedelem sókamarása volt, Mózes pedig Báthory István katonájaként aratta az első babérokat. A Habsburgok támogatását bíró Bekes Gáspár ellen hadakozhatott, s a kerelőszentpáli, döntő csata előtt kardját a fogai közé szorítva át is úszott a Maroson, hogy párviadalra hívja ki Bekes embereit. Kettőt aztán le is vágott közülük, ez pedig úgy megrémítette a fejedelemségért küzdő Bekest és embereit, hogy el is vesztették a csatát. (Bekes Gáspár nem hétköznapi életéről a sorozat egy következő részében olvashatnak.)

Szóval megvolt az első nagy vitézi tett, és Báthory meg is tette hadnaggyá és testőrségének parancsnokává az erős állkapcsú, vitéz székelyt, akit aztán mindig maga mellett tartva, magával vitt Lengyelországba is. Székely Mózes ott volt 1579 és 1581 között zajló három, Rettegett Iván ellen vezetett és győztes livóniai hadjáratában is az 1575-től lengyel király Báthorynak. Aztán Székely inkább hazakívánkozott már, ezért a király kegyéből birtokokkal gyarapodván, a sófalvi sóbánya kamaraispánjaként élhette volna nyugodtan az életét. Megérdemelte mindezt, hiszen szövetségese, Bethlen Gábor szerint is „Személyében oly vitéz ember volt, hogy az Nagy Sándor hadában is az válogatott vitézeknek számok közzé lehetett volna.”

Eme vitézségére nemsokára szüksége is lesz Erdélynek, hiszen Báthory Zsigmond idején megérkezik a káosz a jobb sorsra érdemes országba. Székely Mózes a Báthoryakat szolgálja, előbb Zsigmondot, majd András bíborost. De a székelység zöme most inkább Vitéz Mihály mellé állt, így a sellemberki csata után Mózes sem tehet mást, a fejedelemmé választott havasalföldi vajda kegyeit keresi. Majd annak önkényeskedése miatt a rendek ismét Báthory Zsigmondot szeretnék a trónon látni, de erre már nincs lehetőség. Így Székely Mózes maga áll az erdélyi rendek élére, a Habsburgokkal szemben a török és Bethlen Gábor szövetségében. III. Mehmed engedélyével 1603. április 15-én, a Hunyad megyei Hátszegen fejedelemmé is választják, május 9-én pedig elfoglalja a gyulafehérvári trónt.

Uralma ellen a Habsburgok (pontosabban II. Miksa) aztán Radu Serban havasalföldi vajdát küldik 17 000-es sereggel, amiben az oláhok mellett rácok és „bécspárti” székelyek is vannak. Székely Mózes a tízezer emberével Brassó előtt épít szekérvárat, ahová a szászok ágyúkat is küldenek neki. Ezekkel próbálja visszaszorítani Radu rohamozóit, akik végül be tudnak törni a gyűrűbe, és a fejedelem csapdába esik. Vagy 3000 székelyt mészárolnak le szeptember 17-én, a lovon menekülő fejedelmet hátba lövik, és azon nyomban a fejét veszik.

A véres fejedelmi főt aztán Brassó főterén teszik közszemlére, de Michael Weiss főbíró aztán egyik este a saját kertjében eltemeti.

Borító: Hasonlót szoríthatott a fogai közé (facebook.com)