Kertész párizsi képei a PIM-ben

Forum Hungaricum - 2019. július 4. 10:21

André Kertész (1894-1985) párizsi tartózkodásának emlékeit megörökítő fotói mellett levelek, képeslapok, dokumentumok és a művésszel készült interjúk is szerepelnek azon a kiállításon, amely André Kertész – A kamera poétája címmel szerdán nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), a világhírű fotóművész születésének 125. évfordulója alkalmából.

Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója a megnyitón elmondta, hogy az október 6-ig látható tárlat a PIM és tagintézményei, a Kassák Múzeum, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből válogat. Frédéric Rauser, a Budapesti Francia Intézet igazgatója hangsúlyozta: André Kertész fényképei időtlenek, és tökéletesen tükrözik az avantgárd fotózás történetét. Új fotográfiai műfajt hozott létre, amelynek középpontjában a képzelet állt. Pályafutását felidézve elmondta: Kertész 1926-ban érkezett Párizsba, és ekkor készített Förstner Magdáról sorozatot az ugyancsak emigrációban élő Beöthy István szobrászművész stúdiójában Szatirikus táncosnő címmel. 1926-ban már különleges, költői portrékat hozott létre, ebben az időszakban sok képeslapméretű fotó született. Párizsban a legnagyobb művészekkel találkozott, többek között a szürrealisták csoportjával is, de Kertész mindvégig megőrizte művészi függetlenségét. 1930-től kezdett érdeklődni az optikai deformációk iránt, 1933-ban sorozatot készített egy erotikus magazin megrendelésére. 1934-ben jelent meg a Párizs Kertész szemével című könyv, majd ugyanebben az évben adták ki Kertész fotóival Bölöni György Az igazi Ady című kötetét. A világhírű fotóművész 1936-ban hagyta el Franciaországot és az Egyesült Államokba költözött, egész archívumát, negatívjait és levelezéseit 1984-ben a francia államra hagyományozta. Magyarországon, Párizson és New Yorkon keresztül Kertész munkája rengeteget tanít nekünk a fotózás történetéről, a Leica használatáról, a tárgynélküli kép készítéséről, a fotóriport létrehozásáról, mondta, hangsúlyozva, hogy Kertész művészete az egyetemességről tanúskodik.

Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész elmondta, hogy a kiállítás 74 fotográfiája Kertész párizsi korszakából, az 1925-1935 közötti időszakból származik és bepillantást enged a francia fővárost benépesítő emigráns magyar művészek életébe is. Képein Tihanyi Lajos és Brassai is feltűnik, de fotózott utcákat, kávéházakat, épületeket és szobabelsőket is. Korniss szerint Kertész Párizsban megtalálta azt a lehetőséget, amelyet mindig keresett a fotográfiában, megtalálta a munkát, a megélhetést és ott kiteljesedhetett. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban nehéz évtizedek következtek. A gödörből a New York-i Modern Művészetek Múzeumában rendezett nagyszabású önálló kiállítása húzta ki 1964-ben. Kertész Magyarországhoz sok szállal kötődött, többször hazalátogatott, ugyanakkor Franciaország is mindig magáénak érezte a művészt. Mindkét országhoz erősen és mélyen kötődött. Korniss emlékeztetett arra, hogy Magyarországon Emlékmúzeumot kapott Szigetbecsén. Utolsó könyve New Yorkban jelent meg 1982-ben Hungarian memories címmel.

(mti)

Borító: A debreceni kiállítás egyik tere (MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ CC BY-NC-ND)