Király, aki dinnyére vizet ivott és meghalt

Pálffy Lajos - 2017. december 18. 2:14

Egy időben sokan gondolták úgy, hogy hazánkra talán még a töröknél is nagyobb romlást hoztak a Habsburgok, akiket a cseh Ottokár ellenében a morvamezei csatában éppen mi segítettünk hozzá Bécs tartós birtoklásához. Az első Habsburg 580 éve, 1437. december 18-án, Pozsonyban választatott meg a magyar trónra. Éppen kilenc nap telt el akkor Zsigmond halála óta.

A Habsburgok, a család első magyarországi trónra lépését igazából Zsigmondnak köszönhetjük, aki számos szeretője és bokros teendői mellett arra nem tudott eléggé koncentrálni, hogy fiú utódot hagyjon hátra. Második, Cillei Borbálával kötött házasságából született lányát, Erzsébetet Habsburg IV. Albert, osztrák herceg szerezte meg 1397-ben született fia számára egy 1402-ben kötött örökösödési szerződéssel. A magyar király nagyratörő terveit amúgy rendesen támogató Albert ebben elérte, hogy ha a szerződés megkötésének idején 36 éves Zsigmondnak nem születne fiú utóda, akkor az ő fiacskája fog Magyarország trónjára ülni. És ez a helyzet elő is állt 35 esztendővel később, a magyar és cseh király, no és német-római császár váratlanul és fiú utód nélkül Znojmóban elhalálozott, jöhetett hát a szerződés érvényesítése.

Ami tulajdonképpen már korábban elkezdődött, hiszen V. Albert előrelátó atyja halála után, 1404-től osztrák hercegként ott volt Zsigmond mögött annak törökkel való harcában, de támogatta a konstanzi zsinaton is a pápaság egységének helyreállításában, és hű katolikus révén a husziták ellen is vitézkedett. Tehát Albertnek volt ideje és módja az európai politikai viszonyokban való elmerülésre, tájékozódásra. Így aztán mondhatni felkészült uralkodó került a magyar trónra, viszont neki is ugyanúgy szembesülnie kellett a főnemesek, a bárók törekvéseivel, akik tanulva Zsigmond példáján, nem szerettek volna erőskezű, no és az európai politikai színtérre vágyó királyt látni a magyar trónon. Mindjárt ezért megkötötték V. Habsburg Albert kezét 41 olyan törvénycikkel, ami ránk is maradt, és amiben végső soron jogos követelések, elvárások is vannak a királlyal szemben. Olyanok például, hogy üljön meg az országban, hogy erősítse meg a régi szabadságjogokat, hogy hozza vissza a régi szokásokat, hogy ne adjon tisztségeket idegeneknek. Ne rontsa a pénzt, ne adja külföldiek kezébe az adóbérlést és a kereskedelmi jogokat.

És rászorították arra is, hogy a királyi jövedelmekből fizetett sereggel induljon a török ellen, amit majd Szendrő várának elvesztése után meg is tesz. De előbb 1438. január elsején feleségével együtt ünnepélyesen megkoronázzák, de nem adatik neki sok idő az építkezésre. Mert ugyan 1437-ben Szentmiklósi Pongrác elzavarja a törököt Szendrő alól, de két év múlva már lófarkas zászlót lenget a szél a hatalmas négyszögletes bástyákon. Albertnek indulni kell, viszont a nyári hadjáratot megtizedeli a vérhas, Titeltől vissza kell fordulniuk. A krónikák szerint Albert a Duna mellett vonulva Neszmélyig jut, ahol dinnyére vizet iszik, és meghal. Hogy ez éppen október 27-én történt, amikor errefelé már nem terem meg a dinnye, az nem foglalkoztatta a történet kiötlőit. Akik tán képletesen akartak beszélni, hiszen a poshadt, rossz, kórokozókkal teli víz fogyasztása után szokott jönni a vérhas.