Király aki Toscanában már bizonyított

Pálffy Lajos - 2019. február 14. 12:32

II. Lipót pedig tudta a lényeget, azt hogy a népet nem lehet akarata ellenére boldogítani. Ebbe bukott volna bele a bátyja, ha nem jön a korai halála. Mert József néhány esztendővel hosszabb uralkodása még talán a Habsburgok birodalmának a szétesését is elhozta volna.

Ugyanis a magyar főrendek már a porosz udvarral tárgyaltak, hogy onnan hozzanak királyt az országba. A belga birtokok is elszakadóban voltak, ráadásnak pedig ott volt a lezáratlan török háború. A gyermektelenül meghalt József öccsének, Lipótnak tehát volt mit tennie, mikor 1790 telén megérkezett Toscanából Bécsbe. Mert a családi osztozkodásnál anyjától a szépséges Észak-itáliai nagyhercegséget kapta kormányzásra, és ugyancsak abszolutista módszerekkel, de bátyjánál sokkalta ügyesebben, tapintatosabban 1765-től el is kormányozta. Megszüntette többek között az adóbérlés visszaélésekre alkalmat adó gyakorlatát, feloszlatta a céheket, megújította a közigazgatást, megszervezte az egészségügyi ellátást és mindezekkel a reformokkal a nagyhercegséget mintaállammá tette.

Ilyen habitussal állt hozzá az uralkodáshoz is. Nyílt levelekben, leiratokban biztosította a belgákat és a magyarokat is jó szándékáról. Utóbbiaknak megígérte a régi jogok, a rendi alkotmány visszaállítását, de közben a poroszokkal tárgyalva, a reichenbachi egyezményben elérte, hogy Berlin ne küldjön uralkodót Magyarországra. A Szent Korona ugyan már koronázása előtt megérkezett Pozsonyon keresztül Budára, de megérkeztek a francia forradalom hírei is. Így a magyar rendek is újabb követelésekkel léptek fel a július 6-ra, immár Budára összehívott diéta előtt. A feliratok, leiratok jöttek-mentek, Lipót ügyesen tárgyalt, így mondjuk a nyelvkérdésben a magyarok csak azt tudták elérni, hogy eztán a középiskolákban és egyetemen is jelen legyen a magyar nyelv oktatása. A hivatalos nyelv a latin maradt, a vezényleti pedig a német. Hiába petíciózott a magyarokkal feltöltött Graven huszárezred kapitánya, Laczkovics János és tisztikara. Mindehhez, ha kellett, előhúzta Lipót is a nemzetiségi kártyát, most éppen a szerb, avagy rác önállósodást támogatva.

Viszont végleg betiltotta a kínvallatást, a zsidókat meghagyta a bátyjától elnyert jogaikban. A rendi ellenállás ellenében maradt a vallási türelem is és legutolsó felekezetként megszüntette a görög keleti vallás hátrányos helyzetét is birodalmában. Az országgyűlés az elhúzódó előzetes tárgyalások miatt csak november 11-én ült össze, de márciusig ülésezett aztán. Talán a legfontosabb eredménye, a 10. törvény, amelyben (ismét) kimondatik, hogy Magyarország „törvényesen megkoronázott örökös királyától, és igy Ő szent felségétől s örököseitől, Magyarország királyaitól, tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára igazgatandó és kormányozandó ország.” 1791. augusztus 4-én pedig Lipót megköti a törökkel a szisztovói békét, amelyben visszaadta III. Szelimnek Belgrádot, csak Orsova és pár falu lett újra magyar. Sógorát, a nagy bajban lévő XVI. Lajost még óvta a külföldi segítség igénybe vételétől, aztán 1792. március 1-én váratlanul meghalt.

Borító: Wikipédia