Királyok és királynék vára, városa

Pálffy Lajos - 2022. december 13. 6:40

Minden bizonnyal Segesd vára is egy franciskánus klastrom és templomának köveiből épült fel, legalábbis a somogyi településen már 1294-ben állak a ferencesek építményei.

Mint tudjuk, Csákány várának a tornyából el lehetett látni dél felé, egészen Segesdig, amit ama 150 esztendőből majdnem százig a török tartott megszállva. Pedig hajdan szebb napokat is látott ez a hely, 1193-as, vagy mások szerint 1265-ös első említésekor már a királyné és udvartartásának ellátását biztosító birtok volt. Sőt ez az 1265-ös év IV. Bélától a városi rangot is meghozza Segesd számára, ami azért nem egy mindennapi esemény egy település számára. A hagyomány azt tartja, hogy a tatárok elől menekülő király útján érintette Segesdet is, mások szerint inkább az ország nyugati részén járt, az osztrák őrgróf foglyul is ejtette. De a lényeg, hogy szépen fejlődhetett hát a hely a királynék, pontosabban ispánjaik irányítása alatt, mígnem aztán üres zsebbel megérkezett az országba Luxemburgi Zsigmond, a mi jó királyunk, későbbi német-római császár.

No és sok más értékes város, birtok, vár mellett elzálogosította Segesdet is. Mégpedig Marczali Miklósnak, a leköszönt erdélyi vajdának, és rokonságának. A Marczaliak aztán 1417-ben örökadományként is megkapták az akkor már uralmát megszilárdító Zsigmondtól a helyet. Amely 1414-től azonban valamiért elveszítette városi rangját, de attól még jelentős település maradt. Később, 1474-ben, a Mátyás által felemelt Báthoryak birtokolják Segesdet, majd pedig 1583-ban a horvát báni címet is bíró, Balassi szerelmi ellenlábasa, Ungnád Kristóf birtokába került Segesd, amelynek első várával az 1560-as évekre készülhettek el, és nyilván felhasználták hozzá a ferences templom és kolostor falait is.

Ezt a várat foglalta el aztán rajtaütéssel a szigetvári bég, mert ugye 1566-tól a török ült már Szigetben is. Az biztos, hogy az őrséget kardélre hányták, aztán olvasni azt is, hogy a régit lerombolva, új várat építettek a hódítók, de hát ennek nem sok értelme lett volna. A lényeg, Kanizsával, és annak védelmi várvonalával szemben jelentős erősség volt mindig Segesd, amit a magyarok nem is tudtak soha visszafoglalni. Jelentős számú őrsége volt még a török idők végén is, aztán Buda, majd Kanizsa eleste után innen is menniük kellett természetesen.

A török után pedig jöttek birtokosnak a Széchényiek, no és 1777-re a ferencesek is visszatértek. Templomot, kolostort is építettek újra, a grófok pedig kastélyt, amiben, ahogyan az szokott lenni, ma szociális otthon van. A várból viszont nem maradt meg semmi, viszont a falu búcsújáró hely lett, amely hagyomány a mai napig is tart.

Borító: Ferences templom és klastrom Segesden (tajgazda.hu)