Kötet Vitézy László életművéről

Forum Hungaricum - 2022. november 24. 8:51

Vitézy László filmrendező életművét áttekintő kötetet mutattak be Kamerapárbaj címmel Budapesten, a Terror Háza Múzeumban. A műfajteremtő, több rangos dokumentumfilmet, játékfilmet jegyző művész életpályáját négy nagy fejezetben rajzolta meg Medgyessy Éva író, szerkesztő.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában megjelent kötet bemutatóján Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos felidézte: Vitézy László több évtizedes filmes munkásságának előzménye és indítéka az volt, hogy a szocializmus tönkre tette a családját, édesapját, nagyszüleit kisemmizték, egyetemre sokáig nem mehetett. A kormánybiztos méltatásában úgy fogalmazott, hogy Vitézy László minden munkája kivételesen bátor, egészen a falig menő rendszerkritika is egyben; a szocializmus valóságára megalkuvás nélkül, komplexen világítanak rá munkái.

Az 1970-es, 1980-as években a Budapesti Iskola rendezői csoporttal a filmgyárat megújítva, új műfajokat megteremtve, egyszerű dokumentarista és játékfilmes eszközökkel készített filmeket a magyar szocializmus valóságáról. A korszak egyik kiemelkedő alkotása az 1979-ben készült Békeidő című film, mely a cenzúrán átcsúszva végül másfél millió emberhez jutott el és adott reményt nekik arra, hogy szembe lehet szállni a párthatározatokkal is, hangsúlyozta a kormánybiztos. Káel szerint az emblematikus alkotás a kádárizmus legélesebb kritikájának egyike lett, és Nyugat-Európában is hírét vitte a szocializmus és a kádári diktatúra embereket és lelkeket nyomorító közegének, miután megnyerte a 29. mannheimi filmfesztivál nagydíját is 1980-ban.

Vitézy László Balázs Béla-díjas, Sára-Csoóri-életműdíjjal kitüntetett filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes és kiváló művész 1940-ben született Budapesten. 1969 és 1973 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televíziórendező szakos hallgatója volt, majd 1973 és 1979 között a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja, 1979 és 1981 között pedig a Híradó- és Dokumentumfilmstúdió rövidfilmrendezője.1981-ben a Társulás Stúdió alapító játékfilmrendezője, 1988-ban a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet egyik alapítója.

Az 1970-es évek végétől a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójában is vállalt rendezői munkát, kezdetben a Pannon Krónika című műsornál, majd később önálló dokumentumfilmek rendezőjeként.Filmográfiájában olyan alkotások szerepelnek, mint a Leleplezés (1978-79), a Békeidő (1979), a Vörös föld (1982), az Égi madár (2011), A galamb papné (2013), a Csandra szekere (2013), A színésznő (2018), valamint Az énekesnő (2022).

(mti)

Borító: Munka közben (hirado.hu)