A HELY SZÍNEI SOROZAT
Különben széthordták volna a betses régiséget
Pálffy Lajos - 2019. április 16. 11:10
Kisvárda vára pedig téglából épült, mert messze voltak a hegyek. A városkának is nevet adó család építtette, da aztán kihaltak a Várdaiak, az utolsónak, Mihály főpohárnoknak az özvegyét a gyászév leteltével a csapodár Balassi Bálint vette el.
De nem járt jól a vitéz költő ezzel a házassággal, mert az özvegy, Dobó István lánya, Krisztina rögvest meg is csalta. És amúgy sem volt problémamentes ez a frigy, hiszen Balassinak az unokahúga volt a Kisvárdát megöröklő asszonyság. No de már megint a történet közepén tartunk, inkább nézzük meg kik is voltak ezek a Várdaiak, akik magukat a nagy Gutkeled nemzetségbe valónak tartották. A család már egy 1280-as keltezésű oklevélben említve van, de csak Zsigmondtól kapnak engedélyt 1405-ben Várdán a várépítésre. Amit Várdai István bács-kalocsai érsek kezd meg 1465-ben Mátyás egyik kancellárjaként. A téglalap alakú épület sarkait négy torony erősíti ekkoriban, a falak mögött pedig végig lakrészek, raktárak vannak. Ezért aztán földből egy külső várat is emel majd Várdai Ferenc erdélyi püspök köréje, amit vizesárokkal vesznek még körül. Mohács után a Várdaiak előbb I. Jánost, majd I. Ferdinándot szolgálják, ezért aztán három ostromot is ki kell állnia az épületeknek.
A török ugyan elég messze van, de ettől függetlenül 1565 és 1585 között a Baldigara fivérek tervei alapján korszerűsítik a külső várat, a déli oldalra három újolasz, füles bástya kerül, és még három óolasz bástyát is építenek. Sárból természetesen, ami jól állja, pontosabban elnyeli az ágyúgolyót, de kevésbé bírja az esővizet. 1583-ban aztán fiú utód nélkül meghal Várdai Mihály főpohárnokmester, így aztán ahogy már tudhatjuk, Balassi is forgolódott kvázi birtokosként itt. Aztán semmissé lett téve ez a házasság, Várda pedig idővel a Nyáry család birtokába került. Az 1630-as, 1640-es években aztán Nyáry István révén barokk várkastély lesz a központi épületből, majd a század második felében az Esterházyak, a Homonnayak és a Zichyk is birtokolják a lakályossá tett épületet. Ami a Rákóczi-szabadságharcban is szerepet kap, börtönként, raktárként és kaszárnyaként üzemel. És jelentőségét is veszti a szabadságharc után, a városka (még 1425-ben, Zsigmondtól kapta a címet) lakói pedig kezdik széthordani a téglákat. Ezért is születik a döntés 1828-ban, hogy az uraság parancsára „mint betses régiséget”, ne rombolják már tovább a várat a helyiek.
Az ásatások, az állagmegóvás és a részbeni újrafalazás 1954-ben indulnak, az épületbe múzeum kerül. Ebből lesz 1980-tól a Kisvárdai Várszínház, az 1990-től a Nemzeti Örökséghez tartozó épületet a Nemzeti Várprogram részeként építik majd újjá.
