Különböző ideológiák lenyomatainak feltérképezése metaszkenneléssel

Különböző ideológiák lenyomatainak feltérképezése metaszkenneléssel

- 2020. január 29. 8:23

A Mai Manó Ház 2020. évi első kiállítása a német származású képzőművész, Katharina Roters brutalista építészeti fotográfiáit mutatja be. Az Egy álom anatómiája a művész kétezres évek óta Örményországban végzett képi kutatásaiba enged betekintést.

A kétezres évek eleje óta folytatott fotográfiai gyűjtései során Roters egy „metaszkennelésnek” nevezett munkamódszert dolgozott ki, amelynek segítségével a különböző ideológiák lenyomatait térképezi fel, illetve dokumentálja, osztályozza és analizálja őket. Az ország átmeneti szövetét vizsgálva a művész megfigyelte és dokumentálta az örmény városokat ma is formáló sajátosságokat és ellentmondásokat, amelyekben nemzeti vágyálmok, technikai haladás, kulturális örökség, átírt építészeti és térbeli kódok alakítják a természeti és városi tájak folyamatosan változó képét. Roters érdeklődése a kulturális, ideológiai kontextusok és építészeti folyamatok iránt három különálló fejezetben bontakozik ki a tárlaton.

Jereván urbanisztikai sajátosságainak tanulmányozását fotográfiai jegyzeteiben örökítette meg az alkotó. Ezen dokumentációkban a várost meghatározó motívumokra, faktúrákra, viszonyokra koncentráló építészeti jellegzetességek, valamint a szocialista-kommunista rezsim bukását követő politikai változások által hagyott jelek, nyomok és emlékek egész szótárát dolgozta ki Roters. Későbbi, Örményországban tett felfedezőútjain a művész azt kutatta, hogyan változik a város szövete, miképp íródnak át az urbanisztikai szabályok és az építészeti nyelvezet. Roters azt is tanulmányozta, hogyan vált maga Jereván is az idők során szüntelenül változó építészeti palimpszesztté, állandó átmenetté a keleti hagyományok és a nyughatatlan nyugati kultúra, valamint a szocialista hatalmi berendezkedés romjai és az új kapitalizmus elvárásai között.

Jereván

A Mecamorról készített esettanulmányában a szovjet utópiának, az „új szocialista rend” építészeti megfogalmazásának megfelelően létrehozott, de prototípusként kudarcot vallott, és mára csupán csontvázként létező atomváros tragikus sorsát dokumentálja. Az alkotó Mecamorban készített felvételei felfedik azokat a nemzeti vágyakat és törekvéseket, amelyek az országot a mai napig egyfajta álomvilágban tartják, s amelyek az épített környezetet meghatározó metanarratívákat azóta is működtetik, áll az intézmény kommunikációs feladaival megbízott cég sajtóanyagában.

Borító: Mecamor, az atomváros