Küzdelmes ifjúságát hasonló felnőttkor követte

Pálffy Lajos - 2018. június 21. 12:22

Bizony, minden virágkornak azért ára is van, Erdély virágkorának pedig Bethlen Gábor egészsége, sőt, élete volt az ára. Mert egészen fiatalon távozott a nagy fejedelem, mégpedig azon a napon, november 15-én, amelyiken megszületett.

Bethlen Gábor küzdelmes ifjúságát küzdelmes felnőttkor követte, ne felejtsük el, hogy 1612-ben még fej- és jószágvesztésre volt ítélve, aztán a török csapatok meggyőző jelenléte 1613. október 23-án a fejedelmi székbe segítette. Bécs viszont nem volt kibékülve ezzel, II. Mátyás két évig inkább Homonnai Drugeth György fejedelmi ambícióit támogatta pénzzel és fegyverrel. Aztán 1615-ben Bécsből is zöld lámpát kap, de nem sokáig tart a béke, mert indul a harmincéves háború és Erdély nem maradhat ki belőle. De addig még több intézkedéssel is stabilizálja a fejedelemség kül- és belpolitikáját, gazdasági életét. Növeli a bevételeket, és a pénzből többek között felállítja Erdély első állandó hadseregét. Odafigyel a bányákra is, külföldi szakembereket hozat a lehetőségek kiaknázására. A szászok ipari túlsúlyával szemben a magyar városok kézműveseit támogatja, a fejedelmi udvar megrendeléseivel is. Aztán visszaveszi az elődei által érdemteleneknek elajándékozott fejedelmi birtokokat, emellett stabil pénzt veret, egységesíti a városi adózást, és összeíratja a rendelkezésére álló erőforrásokat.

Így vág bele aztán 1619-ben a protestáns cseh rendeket és az általuk behívott „téli királyt” támogatva a harmincéves háborúba. S mindjárt ki is szorítja a maradék Magyarországról II. Ferdinánd seregeit, de aztán valahogy nem ér oda az 1620 novemberében Prága mellett lezajlott fehérhegyi ütközetbe, ahol eldől a csehek és a téli király sorsa. Viszont időközben a győzelmei hatására 1620 augusztusában a besztercebányai országgyűlés királlyá választja. És annak ellenére, hogy a Szent Korona is a birtokában van, nem él a lehetőséggel, inkább 1621. december 31-én megköti a nikolsburgi békét Béccsel. Hét keleti vármegyével gyarapítja országát, de a Szent Koronát visszaadja, király helyett birodalmi herceg lesz, birtokul a már jól ismert Oppelnt és Ratibort kapva. Ezekről aztán az 1624-es bécsi békében önként lemond, és megözvegyülvén egy furcsa kanyarral Habsburg feleséget kér magának. A kinézett 13 éves Cecília Renátát viszont nem adják neki oda, ezért hasonló ügyben a protestáns brandenburgi fejedelemnél kopogtat. Ahol sikerrel is jár, a fejedelem húga, Brandenburgi Katalin Erdélybe érkezik. Majd ő fog egy évig uralkodni Bethlen hirtelennek mondható, 1629 novemberében bekövetkező halála után.

Hagyatéka nem kevés volt: mindenek előtt egy a harmincéves háború húsdarálójától jórészt megmentett hadsereg, a teli államkassza, a békét garantáló szerződések, a gyulafehérvári protestáns főiskola és a német és holland egyetemeken tanuló magyar ifjak finanszírozása. A gazdaság és a kultúra felvirágzása és a legfontosabb, 16 év béke az oly sokat szenvedett földön, Erdélyben.

Borító: Magyar Nemzeti Levéltár