Ladislaus Postumus

Pálffy Lajos - 2018. január 12. 12:27

V. László pedig úgy volt két ország királya, hogy ténylegesen nem uralkodhatott egy percig sem, mindig fogta valaki a kezét, döntött az ügyekben helyette. Nem is csoda hát, hogy hamar eltávozott az élők sorából ez a talán jobb sorsra érdemes Habsburg.

Mert Habsburg volt, hiszen Habsburg Albertnek hívták az apját, akinek furcsa neszmélyi halála után négy hónappal jött a világra Komáromban. Csecsemőkori viszontagságait már előző cikkünkből is ismerhetjük: hiába koronázták meg a Kottaner Jánosné által Visegrádról ellopott Szent Koronával, Pozsonyba kellett anyjával együtt visszahúzódnia. Akit aztán hamarosan el is vesztett és itt lép be a történetbe Habsburg Frigyes, aki 1424-től osztrák herceg, majd 1452-től a német-római császári címet is elnyeri. A ravasz Frigyes ugyanis arra bazírozott, hogy a gyermek révén Magyarország és Csehország is az ölébe hullhat. Mert ne felejtsük el, apja révén László a cseh trónt is megörökölte, Prágában amúgy mindvégig egy Podjebrád György nevű cseh főúr intézkedett helyette.

Magyarországon aztán még két évet várnak a várnai csata után, hátha előkerül valahogy Ulászló, és csak ezután ismerik el Lászlót királynak. Ő pedig Frigyesnél van, akit frissen felkent császárként, Bécs fele tartva 16 ezer főnyi magyar és cseh sereg kerít be, és kényszerít a 12 éves király átadására. László pedig furcsa módon Bécsben kezdi meg a névleges uralkodást, majd egy év múlva Prágába költözik. 1455 februárjában jön először Budára, ahol 1446-tól az ügyeket ténylegesen Hunyadi János kormányzó viszi. Aztán mivel nem érzi jól itt magát, májusban már ismét Bécsben találjuk. Itt, ahogy a későbbi II. Piusz pápától tudjuk, egymást érik a lakomák, és a gyengébbik nemmel való ismerkedések, így hát csak a Hunyadi János halála után kormányzóvá választott Cillei Ulrikkal indul 1456 őszén majd Nándorfehérvárra, hogy birtokba vegye a rommá lőtt várat. Itt aztán ősi ellenségüket, Cilleit levágják Hunyadi László emberei, az ifjú király pedig megesküszik mindenre, hogy ezért nem lesz a két ifjú Hunyadinak semmi bántódása. Sőt, testvéréül fogadja őket, de aztán Budára érve már másként viselkedik.

1457. március 16-án háromszor sújt le sikertelenül a hóhér, a negyedik csapásra válik el László feje a törzsétől, V. László pedig a három évvel fiatalabb Mátyással, mint tússzal Bécsbe, majd szeptemberben Prágába menekül. Hogy aztán mégis csak voltak a jövőre vonatkozó tervei, azt Valois Margittal való ekkor nyélbe ütött eljegyzése jelzi. De közbeszólt a halálos kór, a leukémia, ami egy nyirkos november végi napon győzött szervezete felett.

Borító: Dolinay Gyula kicsit öregebbre rajzolta (Németh László Gimnázium és Általános Iskola PDM)