Lateránban született a Vatikán

Pálffy Lajos - 2019. február 11. 1:30

Kilencven évvel ezelőtt, ezen a napon kötötte meg XI. Pius és Mussolini a lateráni egyezményt, mondhatjuk tehát tartalma alapján azt is, hogy 90 esztendős a Vatikán. Ami a két évezredes keresztény hagyományhoz, valláshoz képest elenyésző idő, ugyanakkor mégis meghatározó a legnagyobb vallás történetében.

A történetet onnan kellene indítanunk, hogy a Nyugat-római Birodalom bukása utáni sötét századokból a kereszténység volt a kivezető út Róma, az Örök Város számára. Egészen pontosan az, hogy a város a nyugati kereszténység központja lett, itt éltek a pápák, az első számú vezetői a szeretetet hirdető vallásnak. Akik a hitéleti dolgokon túl helyben megszervezték ezek hátterét, a létbiztonságot jelentő Egyházi Államot, amelyből aztán hatalmi tényező is lett hamarosan. A pápák már a római császároktól kaptak birtokokat, I. Miklós pedig 875-ben Kopasz Károly frank uralkodó fennhatóságát is letudta, hogy aztán az évszázadok folyamán mindvégig, egészen pontosan Napóleon hódításáig fennmaradjon valamilyen formában ez az államalakulat. A franciák után jó fél évszázaddal jelentkező olasz egységmozgalom is szembe találta magát az Egyházi Állam problémájával. Végül 1870-ben, II. Viktor Emmanuel király megszállta Rómát, a pápa hatalma a Vatikán területére korlátozódott. A kérdés végleges megoldásáig viszont még sok víz lefolyt a Teverén, a lateráni egyezményig eltelt megint több mint fél évszázad.

A Lateránusok egy Nero császár elleni összeesküvéssel megvádolt család egykori birtokán emelkedik a Róma püspökének, a mindenkori pápának a bazilikája, a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház. Ebben az épülettömbben került sor az egyezmény aláírásra, a tollat Benito Mussolini, a fasiszta állam első embere, és XI. Piusz pápa nevében, Pietro Gasparri bíboros államtitkár használta. Az egyezményben kimondattatott, hogy a Vatikán (a csatolt térképen pontosan kijelölt határokkal) szuverén állam, feje a mindenkori pápa, Róma pedig az olasz állam fővárosa. A Vatikánhoz a határain kívül még 25 ingatlan tartozik, köztük a 21 kilométerre, délre lévő Castel Gandolfo, a pápai nyaraló. A Vatikán kapott némi pénzbeli kárpótlást is (750 millió líra készpénz és egymilliárdos államkötvény), de hatályon kívül helyezték a korábbról fennmaradt egyházellenes törvényeket, elismerték templomi esküvőt állami házasságnak, kötelező lett az elemi iskolai hitoktatás és 1958-as megszűnéséig a katolikus lett az államvallás is. Cserében a pápaság lemondott korábbi követeléseiről, és arról is, hogy papjai politizáljanak.

Az egyezmény mögött egy nagy formátumú pápát, az Egyházat 1922-től 1939-ig vezető XI. Piuszt kell keresnünk, aki teológiai és kánonjogi doktorként is meghallotta az idők szavát. 1931-ben, negyven évvel az egyház szociális tanítását megalapozó Rerum novarum után, a gazdasági világválság hatására megírta a Quadragesimo anno kezdetű enciklikát, amelyben a biztonságos megélhetést adó bér mellett már munkavállalói tulajdonrészt is adna a dolgozóknak. Felemelte a szavát a fajelmélet és az ifjúság fasiszta átnevelése ellen is, 1937-ben pedig a németországi egyházüldözés hatására kiadta a Ardenti cura kezdetű írást, elítélvén a fajgyűlöletet és a nemzetiszocialista újpogányságot. A Vatikáni Rádió elindításával pedig világszerte elérhetővé tette Jézus tanítását.

Borító: A lateráni bazilika régi képeslapon (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-ND)