Lednic kétszer is rablólovagok tanyája volt

Pálffy Lajos - 2020. november 12. 8:20

A Fehér-Kárpátok egyik hegyének oldalába, az alatta csordogáló patakról elnevezett Lednic vára a trencséni, szerencsétlen végkimenetelű csata után rommá lett, és ma is az. Története során kétszer is volt rablók tanyája, de vendégeskedett itt a nagy tanító, Comenius is.

A várat és az alatta lévő falucskát IV. Béla idején, 1259-ben említi először oklevél, mikor is a Csák nembeli Márk ispán felépíttette ide lakótornyát. Mivel eme Csák fiai aztán a cseh Vencel helyett Károly Róbertet választották, ezért hát a néhai Márk ispán unokaöccse, Csák Máté vette birtokba Lednicet. És meg is tartotta egészen 1321. március 19-én bekövetkező haláláig. Ezután Károly Róbert Lackfi István lovászmesterre bízta az erősséget, majd fia, Nagy Lajos Paksi Olivér tárnokmesterrel cserélte el a várat, annak egy horvátországi birtokáért. Aztán jött Zsigmond, és természetesen rögtön zálogba is csapta Lednicet, ahová 3000 jó prágai garasért a morva Corniczi Bielik lovag költözhetett be. 1432-ben ugyan a husziták rövid időre elfoglalják a várat, de Bielik és fiai visszaveszik azt, és 1475-ig birtokban is maradnak itt. Mikor is Bielik Dorottya kezével együtt Podmaniczky Balázs tulajdonába kerül a váracska. Balázs úr után fia, majd unokái, János és Rafael a birtokosai, akik a Mohács utáni zavaros időkben rablólovagokká lettek.

A környék mellett Morvaországot is fosztogatták, ha pedig szorult a hurok, várpalotai várukba tették át székhelyüket. Aztán 1541-ben Ferdinánd pártjára álltak és kegyelmet nyertek, végül 1559-ben Rafael halálával utód nélkül halt ki a család eme ága. Ferdinánd pedig 1560-ban jó emberének, Telekessy Imre kassai főkapitánynak adja a várat, akitől egy esztendő múlva fia, István örökli a birtokot. István fia, Mihály aztán Podmaniczky János és Rafael nyomdokiba lépve, maga is rablólovaggá válik, kegyetlenségének nincs határa. Aztán vesztére rátör a dúsgazdag Thurzó György nagybiccsei várkastélyára, ahol is fogságba esik. Pozsonyban pedig halálra ítéli a bíróság, és 1601-ben a fejét is veszik.

Lednicet és a hozzá tartozó földeket pedig a kamarától Dobó Ferenc barsi főispán veszi meg 104.000 aranyért, de már 1602-ben örökségként Lórántffy Mihály tulajdonában van, majd Zsuzsanna lánya kezével együtt I. Rákóczi György birtokába kerül 1616-ban. Tizennégy esztendő elmúltával pedig megérkezik ide néhány napra a nagy Comenius is, aki végül Sárospatakon tölt majd hosszabb időt Lórántffy Zsuzsanna jóvoltából. Lednic pedig a Rákócziaké marad, 1703-ban kurucok szállják meg, de Trencsén után, 1708 nyarán innen is távozniuk kell. Aztán jönnek a Haditanács robbantói és levegőbe repítik a várat, amely azóta is pusztul, rontja falait az eső, a fagy, a szél.

Borító: A vár mostanában (slovakia.travel)