Legutoljára 1688-ban a tatárok égették fel

Pálffy Lajos - 2018. október 8. 11:15

Ónod vára pedig a mocsaras területből kiemelkedő hordalékkupacra épült, mégpedig egy templom épületének felhasználásával. Kalandos története folyamán viszont soha sem lett a töröké, ami ritkaság számba megy ezen a vidéken.

A fénykorában 70 x 70 méteres négyzet alakú várat 1356-ban a Bőcsről ide került Cudar Péter kezdte el építeni egy kisajátított templom köré, Nagy Lajos királytól kapott birtokainak központjául. Hű embere volt mindig Lajosnak, elkísérte Itáliába is, amiért aztán főispánságokat, szlavón bánságot és talán még főpohárnokságot is kapott. Engedélyt viszont Ónod építésére nem, ezt majd Zsigmond adja meg fiainak, Simonnak és Jakabnak 1416-ban. Aztán 1470-ben kihal ez a család is, de még mielőtt ez megtörténne, örökösödési szerződést kötnek Rozgonyi Jánossal. 1508-ban aztán II. Ulászló királynéi várat csinál Ónodból, és mindjárt el is zálogosítja, majd pedig eladja jó 13 000 aranyakért. Aztán néhány tulajdonosváltás után cserével Perényi Péter főispán, a későbbi hűtlen koronaőr szerzi meg Mohács előtt tíz esztendővel. Ő lesz az, aki Alessandro Vedani várfundáló mesterrel (építésszel) megerősítteti az idők folyamán leromlott erősséget.

Vedani négy óolasz bástyát rak a sarkokra ágyúállásokkal és kaputornyot is épít felvonóval. És mindez kell is, mert 1544-ben a török már felperzseli a vár alatti mezővárost. Amit ezután palánkkal kerítenek, így megnehezítve még két ostromot (1561 és 1582). Eger 1596-os eleste után tovább nő a vár szerepe, meg is erősítik újra, majd birtokolja Rákóczi Zsigmond is, aki két évig Erdély fejedelmi székében is ült. De aztán minden jó szándék és igyekezet ellenére 1639. október 10-én a városkával együtt a várat is felperzseli a török. Lórántffy Zsuzsa, a fejedelmi feleség 2000 forintot ad a helyreállítására, majd elkövetkeznek a kuruc idők is további bonyodalmakkal. Nehéz itt már követni a tulajdonosváltásokat, perzseléseket, de az biztos, hogy a várat utoljára a Thököly Imrével együtt harcoló tatárok égetik fel 1688-ban. Mégpedig olyan sikeresen, hogy sosem épül már újjá. Így a híres trónfosztó országgyűlést sem a várban tartják Rákócziék, hanem a Sajó jobb partján és a másik oldalon, a szomszédos Köröm falu határában állnak a sátrak. Maga a trónfosztás aktusa a bal parti, nagy sátorban történik.

A kuruc idők után előbb az Aspremontok, majd a Török grófok lesznek a birtokosok erre. Úgy tudni, a vár köveiből, tégláiból épül az új katolikus templom, és hát az itt élő jónépek is hordanak haza jócskán belőle. Így aztán nem sok minden maradt meg a falakból, 1995-ben viszont visszaépítették a délkeleti tornyot, bekerült aztán a Nemzeti Várprogramba is, folytatódnak majd tehát tovább az építkezések.

Borító: A várrom két ifjú emberrel (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-ND)